KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/március
• Zoltai Dénes: A bartóki ihletés Motívumok, témák, modell
• Gombár József: A magyar filmforgalmazás egy évtizede és távlatai
• Létay Vera: Nem minden remekmű elsőfilm Ballagás
• Lázár István: Éljen a budapesti Yard A svéd, akinek nyoma veszett
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (2.)

• Elbert János: Pókláb erdő lovasai A véres trón
• Takács Ferenc: Érosz és Sátán Canterbury mesék
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
• Boros István: A rózsaszínű Párduc esete
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (2.)
• Hámori András: Amerikai századforduló Londoni beszélgetés Miloš Formannal
LÁTTUK MÉG
• Ambrus Katalin: Tigriscsapáson
• Grawátsch Péter: Tévúton
• Kemény György: Münchhausen báró csodálatos kalandjai
• Kovács András Bálint: Ess, eső, ess!
• Schéry András: A macska rejtélyes halála
• Bende Monika: Rally
• Róna-Tas Ákos: Menedékhely
• Csala Károly: Minden rendben
• Loránd Gábor: Trófea
TELEVÍZÓ
• Fekete Sándor: A Szabadság tér Petőfije
• Veress József: Köszönöm, rosszul vagyunk Védtelen utazók
• Pánczél György: Színész-vallomások Tíz dráma –hatvan percben
• Simor András: Kordokumentum
• Nógrádi Gábor: Képmagnósok, figyelem!
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Az Ambersonok tündöklése
• Karcsai Kulcsár István: Van, aki forrón szereti
KÖNYV
• Nemeskürty István: Tóbiás Áron: Korda Sándor
• Gellért Gyöngyi: A film Fekete-Afrikában
POSTA
• Gummer Jenő: Januári szám Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Brazil

Czirják Pál

Brazil – angol, 1985. Rendezte: Terry Gilliam. Szereplők: Jonathan Pryce, Kim Greist, Michael Palin, Robert De Niro. Forgalmazó: Wiamfilm. 137 perc.

Van valami hátborzongatóan bizarr abban, amikor közel harminc év távlatából nézzük vissza Terry Gilliam Brazilját. A nyolcvanas évek derekán készült és szinte születése pillanatában kultikussá vált sci-fi ugyanis olyan utópikus társadalom képét vetíti elénk, amelynek azóta mind több eleme látszik megvalósulni. A munkájukat gépiesen végző, különféle képernyők, billentyűzetek és telefonok között tengődő kishivatalnokok világa, az egymástól tökéletesen elkülönülő kasztok megingathatatlan rendje, a mindenkire kiterjedő, totális megfigyelésen és ellenőrzésen alapuló, terrortámadásoktól rettegő rendőrállam víziója zavarba ejtően sok ismerős jegyet hordoz. Erre az alkotásra nagyon is tényszerűen illik rá a más esetekben elkoptatottnak tűnő megállapítás: aktuálisabb, mint valaha.

Gilliam filmjének zsenialitása azonban nem egyszerűen az orwelli ihletésű történetvilág egyre erősödő időszerűségében rejlik, hanem abban a határtalan ötletgazdagságban is, amellyel a rendező minden apró részletre odafigyelve kerek egésszé tudta formálni pesszimista jövőlátomását. A szorongatóan szűk terek labirintusa, a retro és futurisztikus karakterjegyeket ügyesen vegyítő látványvilág, a kissé monomániás, mindazonáltal igen intenzív zenehasználat, a mindenütt visszaköszönő jelmondatok és szlogenek áradata, az abszurd szituációkat halmozó dramaturgia egyaránt hozzájárul a kibontakozó univerzum páratlan szuggesztivitásához. Nem kétséges tehát, hogy a Brazil alapmű – akár a rendező, akár a műfaj rajongói számára.

A film szerencsére jelentőségéhez méltó formában került korongra. Kifogástalan kép- és hangminőségben tekinthető meg, az angol hangsáv mellett akár magyar szinkronnal is. Ez utóbbi ráadásul klasszikus, igényes munka – Forgács Gábor, Végh Péter vagy Xantus Barbara például igazán jó választásnak bizonyult.

Extrák: a legtartalmasabb talán az a félórás, egykorú dokumentumfilm a forgatásról, amelyben Gilliam mellett megszólalnak a fontosabb szerepeket alakító színészek vagy Tom Stoppard, aki a forgatókönyv egyik társírójaként működött közre. De találunk még a lemezen különálló interjúkat a jelmeztervezésről és a filmzenéről, továbbá alternatív befejezést, eredeti mozielőzetest, képgalériát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11668