KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Liu Chia-liang filmjei

Teszár Dávid

A kelet hőseiHeroes of the East (Zhong hua zhang fu), 1979. Szereplők: Liu Chia Hui, Mizuno Yuka. Forgalmazó: Black Mirror Kft. 100 perc; Őrült majom Kung fuMad Monkey Kung Fu (Feng hou), 1979. Szereplők: Chang Hsi, Hsiao Hou. Forgalmazó: Black Mirror Kft. 116 perc.

 

Kevesen tudják, hogy a Shaw Brothers stúdió alkotásai közül hat darab már 2005 óta hivatalosan hozzáférhető Magyarországon (az Intersonic kiadó minimális példányszámban, érdemi promóció nélkül forgalmazott olyan klasszikusokat, mint A shaolin 36 próbatétele vagy a Mérges shaolinok). A tavalyi évben a Black Mirror Kft. indította útjára a legendás hongkongi filmgyár reprezentáns harcművészeti mozijait bemutató sorozatát, amelynek aktuális megjelenései a kung-fu film történetének legjelentősebb szerzőjére hívják fel a figyelmet. Liu Chia-liang (más átírásban Lau Kar-leung) híres harcművész család sarja, kung-fu mesterből előbb Chang Cheh kedvenc harci koreográfusa, majd pedig a stúdió saját jogú rendezője és színésze lett.

Bruce Lee halála (1973) után ő volt az, aki elsőként vitte filmre a hagyományos, autentikus kínai harcművészetet (mindenekelőtt a déli iskola „állatstílusait”). Ennek ékes bizonyítéka A kelet hősei, amely egy kultúraközi konfliktus kapcsán a legnagyobb hitelességgel dokumentálja a kínai és a japán nemzet fegyvereit és harcművészeti iskoláit. Liu munkája két jól elkülöníthető részre osztható: előbb a különböző nemzetiségű, ifjú házaspár verbális és fizikai viaskodását mutatja be komikus felhangoktól sem mentesen, majd pedig a szerelmi szálat elvetve kizárólag a feldühödött japán mesterekkel szembeni párbajokra koncentrál. A kelet hősei pazar demonstráló anyaga a két ország harcművészetének, az operatőr Anthony Wong (maga is harcművész!) zsáneridegen módon eltekint a rapid zoom túlzott használatától, helyette elegáns módon kombinálja a variózást a kocsizással, miközben a rendező ugyancsak rendhagyó módon hanyagolja a halálos kimenetelű összecsapásokat. Így lesz e meglepően japánbarát mozi tisztelgés a két ország harcművészete előtt – politikailag abszolút korrekt darab, igaz, a japán küzdők egyikének sem sikerül felülmúlnia a főszereplő Gordon Liut.

Kevésbé előremutató tétel az Őrült majom Kung fu, amely a lenyűgözően komplex harci koreográfiát leszámítva a megszokott eszközökhöz nyúl: tőrbe csalt és megnyomorított főhőst mutat be (lásd még: A félkarú kardforgató, Nyomorék bosszúállók), ebből következően nem hiányozhat a bosszú-narratíva és a megannyi edzés- és próbatétel-szekvencia, amelynek végén a rendező által alakított protagonista a tanítvány segítségével leszámol a húgát szolgálónővé alacsonyító, gonoszul vigyorgó bordélyház-tulajdonossal.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9867