KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Veronika kettős élete

Vincze Teréz

La Double vie de Véronique – francia–lengyel–norvég, 1991. Rendezte: Krzysztof Kie¶lowski. Szereplők: Irène Jacob, Halina Gryglaszewska, Kalina Jedrusik. Forgalmazó: Corner Film. 98 perc.

 

Az 1991-es Veronika kettős élete a rendszerváltás filmje Krzysztof Kie¶lowski életművében. Egy Lengyelországban élő és alkotó, témáiban és filmnyelvi kötődéseit tekintve is jellegzetesen kelet-közép-európai művész reakciója a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulójának történeti átalakulására. Persze nem direktben politizál ebben a filmben, de emlékeim szerint a film mozibemutatásának idején a kelet-európai politikai változásokhoz való közelsége okán a keleti Veronika és a nyugati Véronique sorsának szimmetriája-aszimmetriája igen erősen hatott mint politikai motívum. Ugyanakkor a film tagadhatatlan erénye éppen az, hogy ez a réteg korántsem nélkülözhetetlen a film élvezetéhez – időtálló a történeti körülményektől függetlenül ma is. A film ereje ugyanis nem elsősorban politikumából, hanem a Kie¶lowski stílusát olyannyira jellemző „érzékenységből” adódik. (Véleményem szerint ez a lenyűgöző, de a giccses érzelmesség csapdáit itt és korábbi filmjeiben is kikerülő érzékenység fordult át később sokszor giccsbe a Veronikát követő, Franciaországban készült Három szín-trilógia filmjeiben.)

Kie¶lowski jellegzetesen kelet-európai „csodálatos Amelie-je” ez a film, enigmával és rejtvényfejtéssel, álomszerű epizódokkal és a szavakat felváltó beszédes gesztusokkal. A cím által ígért kettősség a nézőt óhatatlanul a szimmetriák, a kapcsolatok, a dupla főszereplő rejtélyének felfejtésére sarkallják. A film csalafintaságának lényege azonban, hogy ahány kulcsot ad a megfejtéshez, ugyanannyi kibogozhatatlan, sehová sem vezető szálat is hagy kikandikálni a történet szövedékéből. Ez a feloldhatatlanság teszi igazán nyugtalanítóvá, fájdalmasan melankolikussá a filmet, hogy enigmatikus képeivel hosszan kísértse nézőjét.

Extrák: A filmhez kapcsolódó 50 perces Kie¶lowski-interjú és egy 2005-ös interjú Irène Jacobbal. Egy 30 perces film Kie¶lowski pályájának a Veronika kettős életét megelőző szakaszáról, valamint Kazimierz Karabasznak, Kie¶lowski mesterének A zenészek című rövidfilmje.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9575