KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bor, mámor, Provence

Hungler Tímea

A Good Year – amerikai, 2006. Rendezte: Ridley Scott. Írta: Peter Mayle könyvéből Marc Klein. Kép: Philippe Le Sourd. Zene: Marc Streintenfeld. Szereplők: Russell Crowe (Max), Albert Finney (Henry), Archie Panjabi (Gemma), Freddie Highmore (A gyermek Max). Gyártó: Scott Free Productions. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Dél-franciaországi szőlőbirtok, a lenyugvó nap melengető sugarai, mediterrán konyha, édes, ráérős egykedvűség. Ez bizony nem a Travel Channel Provence-ról szóló útifilmje, hanem Ridley Scott legújabb alkotása, mely országimázs-kampányfilmnek is beillene, ha a szegényes és kissé bugyuta történet nem ütné fel minduntalan a fejét a gasztronómiai kalandok vagy a dimbek-dombok közé szervezett barangolások közepette.

Csakhogy felüti. Ráadásul közhelyszerű tanulságokkal is szolgál, méghozzá a lét értelméről, melyet hősünk, a sztárbrókert alakító Russell Crowe a gallok földjén tapasztal meg két saláta és egy pincérnő elfogyasztását követően. Mit neki ezek után a nyüzsgő London, a versenyszellem, a karrier, az egyéjszakás kalandok, a pezsgő szellemi élet! Persze, hogy borászkodásra adja a fejét, és a helyi pincérnővel tervezi leélni hátralévő napjait nagy pétanque-olások közepette.

Mindehhez a dél-amerikai szappanoperák stílusában családegyesítés is dukál. Előkerül a balkézről született, Amerikába szakadt ifjú unokahúg, aki hősünkhöz hasonlóan a provence-i szőlőbirtokos, a flashbackek formájában felbukkanó, szentenciákban kommunikáló Albert Finney halálhírére érkezik Frankhonba, hogy aztán megsárgult húszéves fényképek, csókok és könnyek között ő is átadhassa magát a mindent és mindenkit elsöprő nagy közösségi érzésnek.

Még jó, hogy hősünknek akad egy racionalista, talpraesett barátja, a cég minden hájjal megkent titkárnője (Archie Panjabi) aki aggódva figyeli, hogyan kezdi ki a bróker stabilnak hitt énképét a túlzásba vitt, hosszúra nyúlt nyaralás. Ő azonban filmünkben az intrika csupán, a (nagy)városi patkány, kinek aggályaira minek is figyelni?

Pedig nem ártana. Még egy romantikus komédiába is elkel némi realitásérzék, különösen akkor, ha formabontó módon nem egy harmincas szingli lány csetléseit-botlásait, hanem egy negyvenes férfi egzisztenciális válságát viszi a vászonra, ráadásul Russell Crowe-val a főszerepben.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8810