KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Álmaim asszonya

Hirsch Tibor

Az Álmaim asszonya szelíden uszító mozidarab. „Nép, felekezet, faj”, valamint „lakosság egyes csoportjai” (BTK) helyett az egyik – a női – nem ellen kelt indulatokat. Egy órával a vetítés után a férfinéző valami semmiség miatt bele fog kötni partnernőjébe, csúnyán összevesznek, és nem fogják tudni, hogy miért. Nem baj, másnap, ha mégis kibékülnek, megint elmehetnek moziba, és megnézhetnek egy olyan filmet (van ilyen az aktuális kínálatban), melynek végére a hölgy kezecskéje szorul ökölbe, teljes joggal, legalábbis arra a világra vonatkozóan, ahol a dramaturgia ura éppen igazságot oszt.

Dúl a nemek harca. Követhető gazdasági életben és politikában, magasművészetben és filozófiában. Minthogy ez is egyike a fontosnak látszó ezredvégi csatasorozatoknak, természetes, hogy Hollywood is veszteget rá néhány népszerűsítő produkciót. Az Álmaim asszonya egyike a mozijainkban éppen futó-mozgó csataképeknek. Gyengécske olajnyomat.

A jelenség csak annyiban érdekes, hogy a férfi-producerek alkalmazásában álló férfirendezők eddig másfajta olajnyomatokkal válaszoltak a filmmel egyidős feminizmus hullámaira. Mindenekelőtt vígjátékokkal, melyben a fölényes férfiak aranyosan komolykodó nőket terelnek vissza a helyes útra. A mostani harc kegyetlenebb. E harcot popularizálni nem vígjátékokkal, hanem krimivel lehetséges. A férfiak már nem fölényesek, hanem kétségbeesettek. A sikeres építész például egyenesen duzzog, amikor kiderül, hogy felesége sose mond igazat. Egy hazugság, egy duzzogás-roham. A feleséget alakító Mädchen Amick el tudja érni, hogy a hazugság-építmény magával a nőiséggel lesz egylényegű, és ezt a férj, keserű kétségektől gyötörve, de méltányolja is: nyilván látta A vágy titokzatos tárgyát (Egyébként sem műveletlen: a post-yuppie korszak érzékeny lelkű sikerembere.)

Bizony, az új nőgyűlölő krimi alapjaiban más, mint a régi nőcsúfoló vígjáték. Vagy akár a nőgyűlölő krimi ős-variánsa. Hiszen például Humprey Bogart A máltai sólyomban végig megengedhette magának, hogy férfias maradjon. A mi építészünk viszont duzzog és kételkedik, szemrehány és lamentál. Aztán felrúgja a fair play szabályait. A döntő pillanatban csúnya és túl egyszerű csapdát állít. Tanulság: a nőgyűlölő hite szerint a női rafinéria ellen nőies rafinériával lehet harcolni. Nő-szubsztancia ellen nő-mimikrivel. Az olajnyomat hajdan chevalier-erényeket ábrázolt. Mostantól a lovagiatlanság dicsérete következik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/05 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=868