KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hét kard

Géczi Zoltán

Chat gim – kínai, 2005. Rendezte: Tsui Hark. Írta: Cheung Chi-sing. Kép: Keung Kwok-man. Zene: Kawai Kenji. Szereplők: Leon Lai (Yang), Charlie Yeung (Wu), Donnie Yen (Chu), Kim So-yeon (Luzhu). Gyártó: City Glory Pictures / Film Workshop / Boram / Mandarin Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 153 perc.

A Seven Swords ékesen bizonyítja, mily botorság volt rögöt vetni Tsui Hark ereszkedni látszó karrierjére: a direktorzseni, ki spártai szigorral mérve is minimum két mérföldkövet helyezett el a tradicionális harcművészeti film zsánerének nyomvonalán, új munkájával kirakta a büszke mesterhármast. Rendezőnk ez alkalommal irodalmi alapanyagból, gondosan válogatott sztárokkal, nagy költségvetésből (18 millió USD) dolgozhatott, és nem csekélyebb vállalást tett, minthogy észhez téríti az esztétika mámortól kótyagossá vált, tömény giccs felé rohanó, ellaposodott kínai kardjátékfilmet. A casting minősége az ambícióhoz mérhető, hemzsegnek a moziban a keleti színészvilág kisistenei: a legnagyobb kardforgatót Donnie Yen játssza, oldalán áll Chia-Liang Liu, a Shaw Brothers filmek veterán sztárja, de a női fronton is csodás a lajstrom, többek közt Charlie Yeung és Zhang Jingchu kaptak fontos szerepeket. A végeredményt pedig bárki megirigyelhetné: karakteres arcok, szuggesztív figurák, fenséges fényképezés, festményszerű, mégsem túlzó díszletezés, remek harcművészeti koreográfia, száz szálon futó mitológia adja ki a Seven Swords savát-borsát. Csak a cselekményvezetés, az biceg néhol; sajnálatos módon az epikus igények keményen nekifeszültek a játékidő korlátainak, legalább 60 percnyi anyag hullott alá a vágószoba padlójára, ezért az expozíció nem nevezhető hibátlannak (remélhetőleg az eljövendő rendezői változat majd helyreteszi a dolgokat). A Seven Swords azonban torzóként is lélegzetállító kardjátékfilm-remekség, egyszerre idézi a dicső múltat, s mutat utat a kortárs alkotók számára.

Minden adott hozzá, hogy Tsui Hark új filmje a Volt egyszer egy Kínához hasonlóan nagy sorozattá növi ki magát. S hogy nem véletlen került monitorra az elcsépelt jelző, miszerint epikus igényű mű akadt horogra, annak bizonyításául álljon itt a következő: a hírek szerint a rendező összesen hét részben kívánja feltárni a kard mestereiről szóló mondafolyam mélységeit, a második epizód forgatása pedig még idén elkezdődik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8618