KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mimic – A Júdás faj

Géczi Zoltán

Mimic – amerikai, 1997. Rendezte: Guillermo del Toro. Szereplők: Mira Sorvino, Jeremy Northam, Giancarlo Giannini. Forgalmazó: Independent. 101 perc.

 

A Miramax szempontjából Guillermo del Toro első amerikai filmje kereskedelmi kudarc volt, így a producerek visszavonták a hosszú távú együttműködésre vonatkozó ajánlatot. A box office csalódás megakasztotta, de szerencsére nem törte derékba a mexikói fenegyerek hollywoodi karrierjét, így ma már a rajongók sem neheztelhetnek az R-kategóriás horrorfilmre; utóbb megtanulták méltányolni a nyolcvanas évek zsánertiszta darabjainak eme átgondolt, eredeti ötletekkel dúsított, nívósan kivitelezett változatát.

Del Toro megveszekedett szerzői filmes, így a Mimic forgatókönyvét is átdolgozta, s bár az erős produceri kontroll nem vált éppen javára a műnek, sikerült stílust, szívet és lelket csempészni a történetbe. Miközben a kortárs horror mestere látványosan demonstrálja alkotói fétiseit („Rovarok, mechanikus szerkezetek, szörnyek, sötét helyek és meg nem született dolgok”), olyan színészeket dirigálhatott, mint Josh Brolin, Jeremy Northam és Giancarlo Giannini, a főszerepet pedig a kilencvenes évek legklasszabb jócsaja, Mira Sorvino kapta. Del Toro fegyelmezett őrülete főként az utolsó félórában uralkodik el a vásznon, a földalatti túlélőhorror-felvonás a mozi legerősebb része, ugyanakkor az expozíció is szépen felépített. Miután a rendező nagy barátja az analóg megoldásoknak, következetesen kerülte a CGI használatát; bár a forgatás ideje éppen egybeesett a számítógépes képalkotási módszerek robbanásszerű terjedésével, ő kitartott a hagyományos trükktechnika, a bábok és a fizikai díszletek mellett. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a Mimic oly sok más filmmel szemben ma sem hat meghaladottnak vizuális szempontból, a mutáns óriásrovarok terrorja maradéktalanul érvényesül, a sötét és mocskos metróalagutak szemcsés képei garantálják a klausztrofóbiát.

A Mimic remek B-horror, mégis akad egy nem esztétikai természetű szépséghibája. Del Toro többé-kevésbé épen került ki a producerekkel folytatott harcokból, de mint az utóbb kiderült, Harvey Weinstein a forgatás során zaklatta az isteni Mira Sorvinót, aki nem volt hajlandó szexuális szolgáltatásokat nyújtani számára, ezért a Miramax atyaúristene a rákövetkező években aljas aknamunkával lehetetlenítette el a nagyszerű színésznő karrierjét.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14167