KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Gourmé lángos

Egynyári kaland

Huber Zoltán

A könnyed kis flört négy évad alatt komoly szerelemmé érett.

 

Súlytalan, egyetlen felvonásos limonádénak indult a köztévé tinisorozata, hogy öt évvel később az egyik legjobb kortárs magyar szériaként érjen véget. Az első évad elnagyolt figurái és vattacukros szerelmi civódásai a gulyáskommunizmusból velünk maradt lángosos-vízibiciklis tóparti romantikával keverve tisztes nézettséget hoztak, az egynyárinak szánt kaland így folytatódhatott és egyre tartalmasabbá válhatott.

A Kovács M. András írta és Dyga Zsombor rendezte kedves és ártalmatlan produkciót a második évadtól Zomborácz Virág jegyzi, aki fokozatosan a saját képére formálta az eredeti koncepciót. Nemcsak a balatoni nyarak hamiskás mítoszát és a szappanoperás műfaji megoldásokat kezelte egészséges öniróniával, de izgalmas karakterekkel és hiánypótló témákkal gazdagította az egyre komplexebb történetet.

Az Egynyári kaland a második évadtól kezdve nagyon határozottan elutasítja a bugyuta tinicsajos sztereotípiákat és nagyon alaposan kidolgozott női figurákat vonultat fel. Akad itt öntörvényű különc, függőségeivel küzdő, bizonytalan vadóc vagy a saját vágyaival nehezen szembenéző építész. Annak persze, hogy a lányok egytől-egyig önálló, ellentmondásokkal teli egyéniségek, teljesen természetesnek kellene lennie. Sajnos azonban az Egynyári kaland árnyalt, éppen ezért kimondottan vagány figurái még mindig kivételnek számítanak.

A sorozat tudatosan megy szembe az uralkodó mintákkal, mégsem esik túlzásokba. A fordulatos cselekményben hol a fiúk csábítják el a lányokat, hol fordítva. A személyes és szakmai konfliktusok nemek szerinti eloszlása kiegyensúlyozott, a tétova döntések mindig a karakterek jellemvonásaiból fakadnak. A fiatal magyar színészek, különösen Schmidt Sára, Walters Lili és Piti Emőke rendkívül hitelesek a szerepeikben.

Nemcsak a csajok, de a srácok is érzékenyek és bizonytalanok, illetve ők is folyamatosan reagálnak az uralkodó társadalmi elvárásokra. A szereplők rendszeresen szóvá teszik, ha a nemi szerepekhez tapadó kliséket és rítusokat kérnek rajtuk számon. A maszkulin külsejű srác nem ért az autókhoz, ahogyan a barátnője sem helyezi a karrierje elé a párkapcsolatát.

A harmadik és negyedik évadban a Balaton már inkább csak jelzésszerűen bukkan fel és inkább a fővárosi helyszínek dominálnak. Az alkotók már csak a személyes érintettségük okán is jobban érzik Budapestet és erőlködés nélkül varázsolják a szereplők köré a városi környezetet. A jól megírt karakterek és az életszagú helyszínek együttes következményeként a párkapcsolati zűrök közé igen aktuális és fontos kérdések ékelődnek, általában ironikus vagy groteszk formában.

A munkahelyeken rendre szembesülhetünk szexuális zaklatásokat bőven kimerítő esetekkel, ezek mégsem drámai események, az elkövetők inkább szánalmasak. Hasonló telitalálat a legénybúcsú vagy az egyetemi ivászat intézményét kifigurázó epizódok, de többek között a túlzott egészségmánia, a PUA-mozgalom vagy a hivatali bürokrácia is megkapja a magáét.

Az Egynyári kaland humora parodisztikus, szabadszájú és imponálóan cinikus. A lányok és a fiúk ambíciózusak és öntudatosak, nyíltan beszélnek a vágyaikról és a félelmeikről. Az önfejű, impulzív karakterek és a szertelenül kacskaringózó mellékszálak gyakran meghökkentőek, így minden epizódban számos jótékony meglepetés vár a nézőre.

Figyelemreméltó az is, ahogyan az alkotók a tinisorozatos formához viszonyulnak. Zomborácz Virág úgy használja a „fiatalok-nyár-szerelem” kötelező paneleit, hogy rendre ki is forgatja azokat. Nemcsak a váratlan epizódok és ellipszisek frissítik fel a kliséket, de a mellékszereplőkkel vagy az érzelmi bonyodalmak feloldásával a sorozat néha az abszurditás határáig merészkedik.

A merészebb poénok, az állandó önreflexió és az egészséges irónia ellenére a kialakuló kapcsolatok mégis realisztikusak. Zomborácz szerzői kézjegyei, a finom összekacsintások nem válnak el élesen az elsődleges célközönséget kiszolgáló direktebb megoldásoktól. A különböző rétegek szépen ötvöződnek, az Egynyári kaland így azoknak is tartogat érdekességeket, akiket egyébként nem hoz lázba egy szórakoztató balatoni sorozat.

 

Egynyári kaland – magyar tévésorozat, 2015-2019. Rendezte: Zomborácz Virág, Dyga Zsombor, Akar Péter. Írta: Kovács M. András, Zomborácz Virág. Kép: Marosi Gábor, Somogyvári Gergő. Zene: Balázs Ádám. Szereplők: Schmidt Sára, Walters Lili, Piti Emőke, Dobos Evelin, Döbrösi Laura, Vecsei H. Miklós, Rubóczki Márkó, Héricz Patrik, Király Dániel, Fehér Balázs Benő, Szalay Bence. 26x52 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14157