KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az a nap a tengerparton

Roboz Gábor

On Chesil Beach – angol, 2017. Rendezte: Dominic Cooke. Írta: Ian McEwan (saját kisregénye alapján). Kép: Sean Bobbitt. Zene: Dan Jones. Szereplők: Saoirse Ronan (Florence Ponting), Billy Howle (Edward Mayhew), Emily Watson (Violet Mayhew), Adrian Scarborough (Lionel Mayhew). Gyártó: BBC Films. Forgalmazó: Cinetel Kft. Szinkronizált. 110 perc.

 

A 2007-es Vágy és vezeklés sikerfilmje után tíz évig egyetlen Ian McEwan-adaptáció sem készült, 2017-ben azonban mindjárt három is, de csak az egyikhez kötődött a szerző annyira, hogy forgatókönyvírói mellett produceri minőségben is részt vegyen az elkészítésében. A régóta Anglia egyik nemzeti írójának számító McEwan azonos című kisregényén alapuló Az a nap a tengerparton cselekményének központi része alig néhány órát ölel fel egy fiatal szerelmespár életéből, amikor zökkenőmentesen lezajlott esküvőjüket követően magukra maradnak egy szállodai szobában. Őszintén szeretik egymást, nem lappanganak szörnyű titkok a felszín alatt, a nászéjszaka mégis katasztrofálisan alakul, a történet ugyanis 1962-ben, röviddel a szexualitásról való beszéd felszabadulása előtt játszódik, amikor a merev társadalmi konvenciók még jóval több szinten hatottak bénítóan.

McEwan személyes közreműködésének ismeretében cseppet sem meglepő, hogy a film nagyrészt szorosan követi a forrásművet (még a könnyfakasztóbbra hangolt epilógussal sem tér el tőle lényegileg), sőt a sok párbeszédes flashback-jelenettel izgalmasabb élményt kínál, mint a fullasztóan hosszú leírásokra épülő kisregény. A brit produkció sikere ugyanakkor annak is köszönhető, hogy a színház felől érkező rendező, az elsőfilmes Dominic Cooke, és a főszerepekben brillírozó Saoirse Ronan és Billy Howle a szerzőével egyenrangú munkát végez, így egy minden ízében profi melodráma keretein belül tárgyalhatnak egy csak első ránézésre anakronisztikus témát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13980