KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A bűnös

Pethő Réka

Den skyldige – dán, 2018. Rendezte és írta: Gustav Möller. Kép: Jasper Spanning. Zene: Carl Coleman és Caspar Hesselager. Szereplők: Jakob Cedergren (Asger Holm). Gyártó: Nordisk Film Productions / Spring. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 85 perc.

 

A klausztrofób, egy helyszínes thrillerek sikerének az a kulcsa, hogy fenn tudja-e tartani az érdeklődésünket a játékidő teljes hosszára kizárólag a szereplők közti párbeszéddel. Ezt a tematikát jellemzően párkapcsolati témákat feszegető drámák (Blue Jay, A nő másik arca, Tegnap éjjel) és thrillerek alkalmazzák sikerrel. A Locke-ot idéző A bűnös mindössze egyetlen (látható) szereplővel és két erős, bár kiszámítható fordulattal is feszültséggel teli, izgalmas thrillert teremt. A film másfél órája alatt mindössze egy rendőrségi segélyhívó vonal végén ülő tiszt, Asger Holm látható. A férfihez befut egy hívás, amelyből néhány kérdés után kiderül, a telefonáló nőt elrabolták, és miközben hívását azzal álcázza elrablójának, hogy a gyermekét nyugtatja meg, igyekszik jelezni a rendőrségnek a vészhelyzetet. A főhős igen-nem kérdésekkel próbál minél több információhoz jutni a nő helyzetéről, majd a telefonban található GPS segítségével szerez pár támpontot, ám a környéken járőröző rendőrök így sem tudják megtalálni a mozgásban lévő járművet. Asger mégsem hagyja annyiban a dolgot, makacsul mindent megtesz, hogy előrébb lépjen az ügyben – és mint fokról-fokra kiderül, erre hivatástudatán túl személyes oka is van.

A dán Gustav Möller első nagyjátékfilmje talán azért működik jól, mert a rendező kiválóan eltalálta az arányokat a közeg megteremtésekor. Rögtön a film elején ízelítőt kapunk belőle, milyen sajátos gondolkodást követel kizárólag hallás alapján megítélni a vonal másik végén zajló helyzet súlyosságát: mint például a sürgősen mentőt követelő lány hívásakor, akivel mindössze annyi történt, hogy félrészegen elesett a biciklivel. Ahogy haladunk előre a történetben, a szorongató érzés egyre erősebb lesz, és mind jobban várunk rá, hadd pillantsuk meg végre, mi történik a telefon másik végén. De ahogy Asgernek, úgy nekünk sem lesz erre lehetőségünk, ám így sem vesszük le a szemünket egy pillanatra sem a vászonról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13864