KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ramen Shop – Ízek a múltból

Baski Sándor

Ramen Teh – szingapúri-japán-fancia, 2018. Rendezte: Eric Khoo. Írta: Fong Cheng Tan és Kim Ho Wong. Kép: Brian Gothong Tan. Zene: Kevin Mathews. Szereplők: Takumi Saito (Masato), Seiko Matsuda (Miki), Jeanette Aw (Mei Lian), Tsuyoshi Ihara (Kazuo), Mark Lee (Wee). Gyártó: Zhao Wei Films. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 89 perc.

 

A krumplileves lehet, hogy csak krumplileves, de a ramen egészen biztosan több egyszerű ételnél, a nemzeti és a családi identitás része. Ugyanez a szingapúri és a maláj bak kut tehről (sertésbordaleves) is elmondható, ha pedig ez a két fogás fúzióra lép, akkor ott nem csak az ízek, de a kultúrák is keverednek. A kortárs szingapúri film talán legfontosabb alkotója, Eric Khoo kipróbált receptből dolgozott, amikor főhőse, Masato önismereti útját gasztrokontextusba helyezte. A fiatal japán ramenséf apja halála után Szingapúrba, rég elhunyt édesanyja hazájába utazik, hogy kiderítse, mi elől menekültek el a szülei. A gyökerekhez visszatérés jegyében el akarja lesni nagybátyjától a sertésbordaleves-főzés titkát, hogy utána ramennel kombinálhassa. Úgy érzi, minden elkészített adag levessel a szülei emlékét ápolja, és az ismerős ízek révén a gyerekkor idilljét is visszaidézheti. Utazása egyben történelmi gyorstalpaló is, a nézővel együtt tudja meg, hogy szülei megismerkedésének idejében a szingapúri-japán vegyesházasság tabunak számított, anyját ezért ki is közösítette a családja. Masato missziója, hogy legalább utólag megbékítse a még élő nagymamáját, akivel természetesen az ételben és a főzésben találják meg a közös nyelvet.

A Ramen shopnak egyetlen olyan epizódja sincs, amely ne lenne kiszámítható, de a pornófilmes dramaturgiához hasonlóan itt sem a szöveges részekből kerülnek ki a money shotok, hanem az éttermi és családi konyhákban játszódó forró pillanatok adják el a produkciót. A főzésjelenetek természetesen maximálisan hitelesek, az étel előkészítését dokumentáló közelik a főzőshow-k esztétikáját idézik, a bemutatott fogásokat az elhangzó instrukciók nyomán akár a néző is elkészíthetné odahaza. Masato kulináris kalandjait közben rendre flashbackek akasztják meg, amelyek érzelmesnek szánt zongora-aláfestéssel a szülők megismerkedésének és házasságának történetét mesélik el. Korábbi filmjeivel ellentétben Khoo ezúttal enged a szentimentalizmus csábításának – talán az egzotikus gasztromozikra mindig nyitott nemzetközi nagyközönség igényeire való tekintettel –, és ha émelyítőek is néhol a hatásvadász fogások, a gyomrot összeségében nem üli meg a film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13730