KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hegyek között

Pápai Zsolt

The Mountain Between Us – amerikai, 2017. Rendezte: Hany Abu-Assad. Szereplők: Kate Winslet, Idris Elba, Dermot Mulroney. Forgalmazó: Bontonfilm. 112 perc.

 

Umberto Eco egyszer azt írta a Casablancáról, hogy alkotói nem akartak kockáztatni, ezért minden patternt belevettek korábbi sikerfilmekből. Ez persze nem egészen igaz (Kertész Mihályék kifejezetten ízlésesen bántak a melodrámai közhelyekkel), az pedig végképp nem, hogy a kliséhalmozás lenne a (filmtörténeti) örökkévalóság titka. A közhelydömping a melodráma esetében kiváltképpen nem a siker garanciája, amit az egyébként érdekes filmeket (Mennyország most, Omar) is jegyző Hany Abu-Assad új munkája, Charles Martin 2011-ben megjelent, és túlságosan nagy sikert nem aratott regényének adaptációja is bizonyít.

Alex (Kate Winslet) és Ben (Idris Elba) véletlenül találkozik a reptéren, ahol törölték a járatukat, de mivel halaszthatatlan az útjuk, közösen privát kisrepülőt bérelnek. Amikor az lezuhan a hófödte hegyekben, a két ember átmenetinek indult találkozása egész életükre kiható túlélőtúrává alakul.

Abu-Assad ahhoz a tradícióhoz nyúl vissza, amelyik a melodrámaműfajt katasztrófafilmes elemekkel dúsította fel (lásd az 1936-os San Franciscót), és a rendező ezt az elegyet – kikacsintva az Életben maradtakra – húsz percenként óramű pontossággal érkező thrillerszekvenciákkal erősíti meg. Utóbbiakra a néző figyelmének fenntartása végett már azért is szüksége van, mert kamarakörülmények között navigálja el a filmet: nem könnyíti meg a maga dolgát azzal, hogy esetleg felképesítse a figurák múltját és megjelenítse a visszaemlékezéseiket, hogy ily módon színesítse a helyszíneket, vagy dúsítsa fel a szereplők létszámát.

Minden máshol-máskor sokszor látott fordulatával együtt egészen a zárlatig nem is működik rosszul ez a film, a két színésznek és a világ végén (vagy tetején) készült, csodás tájképeknek köszönhetően, az utolsó húsz perc azonban túlzásba viszi a melodrámák alapját képező túlzásdramaturgiát, ráadásul következetlen megoldásokat tartalmaz (Alex állhatatosan keresi a rá sokáig nem reagáló Bent, akit miután nagy nehezen elér – elutasít). A kamaradráma rögvest ellaposodik, amint elveszíti egzotikumát: a prózai élet kulisszái között már nem kalandos, következésképpen érdektelen a szerelem.

Extrák: Három kisfilm a forgatásról, kimaradt jelenetek, fotógaléria, audiokommentár a rendezővel, előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 65-65. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13627