KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Batman: Gyilkos tréfa

Kránicz Bence

Batman: The Killing Joke – amerikai, 2016. Rendezte: Sam Liu. Forgalmazó: Warner Home. 76 perc.

 

Személyes beszámolókból szerezhetünk tudomást arról, hogyan dolgozták fel a mit sem sejtő gyerekek 1990 januárjában az első magyar nyelvű Batman-képregényfüzet okozta sokkot. A magyar kiadó ugyanis A gyilkos tréfával indított, vagyis egy átlagos Batman-sztori helyett rögtön az egyik legbotrányosabb, rendhagyó történetet választotta.

Alan Moore író korábban a V mint vérbosszúban és a Watchmen – Az őrzőkben kezdte ki az álarcos igazságosztók mítoszát, elmekórtani esetekként ábrázolva hőseit, ám Batmannel még messzebbre ment. Az az aljasság, amit a hős ősellensége, Joker művel A gyilkos tréfában, bármilyen fikcióban durva lenne, a fiataloknak szóló szuperhőstörténetek között pedig jóformán azóta is párját ritkítja. Hogy megpróbálja az őrületbe kergetni Batman szövetségesét, Gordon felügyelőt, Joker megnyomorítja, meztelenre vetkőzteti és feltehetően meg is erőszakolja Gordon lányát. Az aktusról fotókat készít, majd végignézeti azokat a foglyul ejtett rendőrrel, míg végül maga Batman is kétségbe vonja, hogy van értelme az igazságért küzdeni, ha a Jokerhez hasonló őrültek újra és újra szabadlábra kerülhetnek.

Az idei rajzfilm-adaptáció precízen rekonstruálja Joker gaztetteit, vállalva a magas korhatárbesorolást, ám a képregény lélektani hatását képtelen visszaadni. Ennek elsősorban a Brian Bolland szürreálisba hajló rajzait leegyszerűsítő és elszürkítő képi világ az oka, másrészt egy dramaturgiai baklövés. Az alkotók ugyanis új történetszálat írtak Barbara Gordonnak, hogy közelebb hozzák őt a nézőkhöz, a film első harmadában tehát Joker fel sem bukkan. A képregénytörténet egyik legbrutálisabb sztorija elé ékelve azonban bármilyen konfliktus súlytalan marad, a váltás pedig zavarbaejtő: mintha két külön filmet látnánk. Eközben Batman szinte mellékszereplővé fokozódik le. Így a kegyetlen finálénak sincs igazi ereje, amelyben a szuperhős ráeszmél, milyen meddő és abszurd is voltaképpen a ténykedése.

Extrák: a következő DC-animáció reklámja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12930