KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Trükkös halál

Pápai Zsolt

F/X (Murder by Illusion) – amerikai, 1986. Rendezte: Robert Mandel. Szereplők: Bryan Brown, Brian Dennehy, Diane Venora. Forgalmazó: Fantasy Film. 104 perc.

Veterán honi cinefileink számára bizonyos nyolcvanas évekbeli hollywoodi opuszok nem feltétlenül vagy nem kizárólagosan az önértékük miatt becsesek, hanem azért, mert a megváltozó magyar forgalmazási és bemutatási politika szimbólumaivá váltak: ezek a művek az amerikai tömegfilmet egészében mosléknak bélyegző és ezért a hazai mozikból kirekesztő, tervutasításos gondolkozásmód alkonyát jelezték. Míg korábban a vitathatatlan klasszikusok sem jutottak be az országban (netán évtizedes késéssel érkeztek meg, mint a Psycho vagy A Keresztapa példája mutatja), addig a szocializmus utolsó évtizedében egyre több hollywoodi film színesítette a mozik palettáját. A Trükkös halál az elkészülése után egy évvel már látható volt nálunk, és ugyan nem ez a filmtörténet legjobb thrillere, ámde számos elemében izgalmas darab.

A történet hőse a kisköltségvetésű horrorok és bűnfilmek speciális effektusainak mestere, aki rendhagyó megbízást kap a tanúvédelmi program üzemeltetőitől. Némi hezitálás után elvállalja a feladatot, ám ezzel nagy slamasztikába kerül, melyből csak trükkmesteri tudásának legjavát nyújtva keveredhet ki. A Trükkös halál a hetvenes–nyolcvanas évek nyíltan önreflexív amerikai bűnfilmjeinek sorába illeszkedik (olyan kiváló darabok mellé, mint a The Last of Shelia, A kaszkadőr vagy a Blow Out), ámde szürkébb azoknál. A tévéből érkezett (majd néhány nagyjátékfilm után oda is távozott) Robert Mandel direktor ahelyett, hogy duplafenekűvé tenné a mesét – azaz a mozgóképi illúziókeltésről is elmélkedne egy keveset –, jobbára a bűnügyi szál kifejtésére összpontosít. Szórványosan akadnak ugyan mondatok, melyek a filmkészítést tematizálják („Manapság senki sem készít filmet az emberekről. Mindenkit csak a speciális effektusok érdekelnek” – jegyzi meg az expozícióban a főhős színész-barátnője, kár, hogy a magyar szinkronban ezt félrefordították), ámde a rendező nem használja ki a történetben rejlő lehetőségeket. Egy Brian DePalma bizonyára többet kihozott volna a projektből.

Mindazonáltal a Trükkös halál DePalma nélkül is érdekes, feszült thriller. Az élvezeti értékéből ugyan levon egy keveset a szintipop ciripelés a hangsávon, továbbá a történetvezetése sem tökéletes (érthetetlen például, hogy a protagonista az ellene indított merényletkísérlet után miért nem bújik el, és miért megy – az antagonisták által jól ismert – barátnője lakására), de összességében pozitív a mérleg.

Extrák: Előzetes és filmográfiák.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11346