KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Tigrisek földjén

Alföldi Nóra

Tigerland – amerikai, 2000. Rendezte: Joel Schumacher. Szereplők: Colin Farrell, Matthew Davis, Clifton Collins Jr. Forgalmazó: InterCom. 101 perc

Ha a megboldogult nyolcvanas-kilencvenes években egy A-kategóriás új-hollywoodi rendező megunta az olcsó szórakoztató darabok dirigálását, nem kellett messzire nyúlnia. Vietnam, mint vérző seb, mindig lehetőséget biztosított a mély morális tartalmak, komoly szerzői–politikai hitvallás deklarálására.

Joel Schumacher némi késéssel valósította meg Vietnam-ambícióit, és ha a 2000-es Tigrisek földjén nem is kavart nagy port, a botrányos Batman-filmjei miatt kisiklott rendezői karriert végleg visszazökkentette a megbízható középszerűség vágányára, míg a tejfölösszájú, kezdő Colin Farrellt a magaslatok felé eresztette.

A Tigrisek földjében minden a menetrend szerint halad, aprócska csavar, hogy a történet 1971-ben játszódik, mire a háború már veszett ügy volt, mindennek tetejébe a főhősök el sem jutnak a csatatérig, morális dilemmáikat és harcaikat a kiképzőtábor mesterséges közegében vívják meg. Tálcán kínálják magukat tehát az idézőjelek, ám Schumacher nem csapja le a ziccereket, inkább biztonsági játékot űzve érzelmes, de jól funkcionáló tanmesét vezényel. A Tigrisek földje hétköznapi jellegét erősíti a képi világ: a leginkább Darren Aronofsky állandó operatőreként ismert Matthew Libatique a film első kétharmadában nagyon színtelen képi megoldásokkal él. A történetvezetés szintjén Schumacherhez híven csalogató a koncepció, de a film inkább az egyszerű, jólesően kiszámítható sablonok felé fordul, míg olyan nem lesz, mint a katonai menza főztje: szagtalan, íztelen, hagyományos, de rendkívül tápláló.

Extrák: audiokommentár a rendezővel; kisfilmek a film készítéséről; próbafelvételek a színészekkel; mozielőzetes és televíziós előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10708