KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A Mephisto-keringő

Pápai Zsolt

Mephisto Waltz – amerikai, 1971. Rendezte: Paul Wendkos. Szereplők: Jacqueline Bisset, Alan Alda, Barbara Parkins. Forgalmazó: Fantasy Film. 109 perc.

A hatvanas–hetvenes évek fordulójának válságkorszakában boldog-boldogtalan készíthetett filmet Hollywoodban, és számos alkotó tûnt fel a semmibõl, majd tûnt el a semmibe. A tévérendezõ Paul Wendkos sok társához hasonlóan csak rövid ideig lubickolt a fõsodorban, hiszen a gyorsan változó áramlatok hamar partra vetették. Három hollywoodi nagyjátékfilmje között A Mephisto-keringõ volt az utolsó, ami ugyan nem a korszak legjobb mozija, de nincs híján az értékeknek.

A Rosemary gyermeke ihlette mese lényegében arról szól, hogy a Sátán miként keríti hatalmába a hiúságtól, féltékenységtõl és kéjvágytól fertõzött embert, mindazonáltal A Mephisto-keringõben – Polanski mestermûvével összevetve – kicsit akadozó a cselekményvezetés és a színészek is gyengébbek. Ezekért kárpótol viszont a fordulatos történet és a míves – igaz, némi modorosságtól sem mentes – anyag-megmunkálás. Wendkos az események tárgyalása során nagy erõfeszítéseket tesz arra, hogy belemásszon a nõi fõszereplõ pszichéjébe, és az ott zajló folyamatokat hatalmas technikai arzenál mozgósításával igyekszik bemutatni. Torzító optikákat és szûrõket használ, fátylakkal alakítja sejtelmesebbé képet, markáns színstilizációval és lassításokkal él. A hatást a lidérces kísérõzene teszi teljessé, amit Jerry Goldsmith Liszt-mûvek (Mephisto Waltz; Haláltánc) motívumaiból alkotott.

A Mephisto-keringõ a magát keresõ Hollywood tipikus terméke. A témája látszólag újszerû, a kivitelezése merész – az eredetiségnek és a szolgai trendkövetési vágynak különlegesen izgalmas hibridje.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10595