KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelmek háza

Zalán Márk

Haarautuvan rakkauden talo – finn, 2009. Rendezte: Mika Kaurismäki. Írta: Mika Kaurismäki, Sami Keski-Vähälä. Kép: Rauno Ronkainen. Szereplők: Elina Knihtilä (Tuula), Hannu-Pekka Björkman (Juhani), Antti Reini (Wolffi), Anna Easteden (Nina). Gyártó: Marianna Films. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 109 perc.

A Kaurismäki testvérek és a finn filmgyártás változatlanul erősen összetartozó fogalmak. Szinte alig található olyan év nyelvrokonaink elmúlt negyedszázadának filmtermésében, amelyben valamelyik fivér ne mutatott volna fel egy-egy újabb alkotást. Ezúttal a kevesebb fesztiválsikert elérő, ám a gyártásban annál fontosabb szerepet betöltő, nem kevés filmet a háta mögött tudó Mika 2009-es művét láthatják a hazai nézők.

Hőseinek házassága évek óta megromlott, elhidegült kapcsolatukat mindössze heves veszekedéseik forrósítják. Míg a feleség egy fiatalabb pilótával bújik ágyba, hogy párját féltékennyé tegye és elűzze a közös házból, addig a férj (hasonló okok miatt) arra kéri lányokat futtató mostohafivérét, szerezzen neki barátnőt. Az új kapcsolatok új konfliktusokat szülnek, amelyekbe a rendőrség és az észt maffia egyaránt belekeveredik.

Noha Mika filmjének bizonyos momentumai fiatalabb testvére munkáira emlékeztetnek (egyszerű képi kompozíciók, abszurd szituációk), stílusa szöges ellentéte azoknak. Szűkszavúság, távolságtartás helyett sokat beszélő, az azonosulást megkönnyítő karaktereket visz vászonra, emellett jobban hajlik a vígjáték, a melodráma, sőt, még a krimi felé is. Történetvezetése és színészeinek alakításai ugyan közel sem hibátlanok, ám így is igényes, túlzásoktól mentes szórakoztató filmmel jelentkezik, melyben remekül vegyíti a komikumot a főszereplő házaspár tönkrement kapcsolatának drámájával, valamint adott egy újabb emlékezetes szerepet a finnek legismertebb (és öccse állandó) színésznőjének, Kati Outinennek. Lehetséges, hogy a közönség kegyeit kereső gesztusai az oka annak, hogy a rendező csak minimális figyelmet kap a nemzetközi kritikától, ám ez mit sem von le filmje érdemeiből, melynek köszönhetően, ha kis időre is, de kiléphet fivére árnyékából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10558