|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1981/január
|
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziAz utolsó óraGyőrffy Iván
The 11th Hour – amerikai, 2007. Rendezte: Leila Conners Petersen és Nadia Conners. Írta: Nadia Conners, Leila Conners Petersen és Leonardo DiCaprio. Zene: Jean-Pascal Beintus. Szereplők: Kenny Ausubel, Janine Benyus, Sylvia Earle, Gloria Flora, Michel Gelobter. Gyártó: Appian Way / Greenhour / Tree Media Group. Forgalmazó: Intercom. Feliratos. 92 perc.
A segélykiáltásoknak ma már se szeri, se száma a filmes világban: Godfrey Reggio látomásos panorámafilmjeitől, a Qatsi-trilógiától a Föld jelenét és jövőjét boncolgató BBC-sorozatokig komoly piaca van az ökokatasztrófával vagy az emberi nem apokaliptikus válságjelenségeivel foglalkozó szakmunkáknak. Még akkor is, ha eltekintünk a tematikus tévécsatornák kínálta öncélú borzongásserkentőktől és katasztrófa-realityktől. De miben különbözik tőlük Az utolsó óra, ez a velejéig hollywoodi produktum, amelyben Leonardo DiCaprio és Mihail Gorbacsov kéz a kézben igyekszik meggyőzni a 300 milliós szuperhatalom népességét, és másodsorban persze az emberiség 6 milliárdot jócskán meghaladó „maradékát” is: eddig, és ne tovább! Leginkább a szempontok sokféleségében, az egymást kiegészítő gondolatokban, tényekben, javaslatokban, a mohó igyekezetben, hogy közérthető módon sűrítse másfél órába a földtörténet úgymond végzetes utolsó másodperceinek krónikáját. A filmidő kétharmada állapotjelentés (halódó ökoszisztéma, halódó emberiség), utolsó egyharmada alternatíva (gazdasági-kulturális reform, megújuló technológiák) – ez utóbbi önálló filmet érdemelne, ezért csak remélhetjük, hogy lesz folytatás.
Az ilyen típusú dokumentumoknál mindig kényes az egyensúly kép és hang, narráció és illusztráció között. Itt a beszélő fejeké a pálma, Stephen Hawkingtól az onondaga sámánig – ám lenyűgöző archív felvételekkel, mai életképekkel, ritkán előszüremlő szolid háttérzenével körítve. Az utolsó óra hamisítatlan „rábeszélőgép”. De annak igazán elsőrangú.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 857 átlag: 5.52 |
 |
|
|
|
