KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/január
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mátkaság és legényélet

Vincze Teréz

Bride & Prejudice – angol–amerikai, 2004. Rendezte: Gurinder Chadha. Szereplők: Aishwarya Rai, Martin Henderson, Nadira Babbar. Forgalmazó: SPI. 110 perc.

 

Gurinder Chadha rendezőnő maga a megtestesült multikulturalitás (A Csavard be, mint Beckham alkotója Kenyában született indiai családban, London indiai negyedében nőtt fel, férje pedig japán származású amerikai), így szinte természetes, hogy e parádés multikulti extravaganzának az ő kamerája előtt kellett megtörténnie.

A történet híven követi Jane Austen örökbecsű Büszkeség és balítélet című művét. Ezúttal négy Ms. Bakhsi szeretne férjhez menni Indiában, amiért zsémbes mamájuk bármire hajlandó lenne. A főhősnőt Bollywood egyik legfénylőbb csillaga, Aishwarya Rai alakítja (ennek jelentőségét érzékeltetendő elég annyi, hogy 1994-ben ő volt Miss World, ő az egyetlen női sztár a világon, aki mind a Coca-Colának, mind a Pepsi Colának készített reklámfilmet, és 2005-ben a Mattel kisszériában kiadta a róla mintázott Barbie-babát). Szerelme, Mr. Darcy – a multikulti jegyében Martin Henderson, új-zélandi színész alakítja – egy (természetesen) multinacionális szállodahálózat tulajdonosa, ami kiváló lehetőséget szolgáltat arra, hogy legalább minimálisan indokolt legyen a sok színes filmbéli utazás Bombaytől Londonig, Goától Los Angelesig. Mindez persze teljességgel Jane Austen szellemében történik, hiszen az ő regényei is váratlan és szívszaggató elutazásokkal terhesek, mint ahogy a filmbeli kaland–szerelem–kacagás szentháromság is austeni ihletésű. Ugyanakkor Bollywood szellemében 10 percenként dalra fakadnak és táncra perdülnek a színészek, s néha 5-6 percig abba sem marad a színes szári-forgatag.

Mindazonáltal a film bollywoodi musicalnek nagyon-nagyon szolid – akár romantikus komédiának, akár nyugati mértékkel mért musicalnek viszont féktelen és szürreális. E tomboló határsértő kedvben és kevertségben nyilvánul meg vonzereje: vérpezsdítő kultúra-közisége.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8835