|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA kétdimenziós gyilkosKoltai Ágnes
Giuliano Montaldo, a Sacco és Vanzetti rendezője ezúttal misztikával és sci-fivel fűszerezett álkrimivel lepte meg közönségét. A filmművészet (még megírandó) közhelyszótárában oly előkelő helyet elfoglaló „film a filmben” és a sci-fi egy nem túl mélyenszántó problémája (mi van, ha gondolataink, illetve ezek képei életre kelnek) görgeti a cselekményt.
Hitchcock és Ray Bradbury neve hangzik el a filmben, de ha nem mondanák, akkor is rájönnénk, hogy ők a film szellemi atyjai. Montaldo kölcsönvette Bradbury gondolatát és Hitchcock egyik módszerét, a kriminek előadott álkrimit, ezeket kicsit összekeverte, néhány szokvány dramaturgiai fordulattal és jellemmel dúsította, s ezzel megszületett a Kétdimenziós gyilkos. Misztikája, lassú tempója, dramaturgiai sablonjai elejét veszik az izgalomnak (ráadásul az ügyetlen magyar cím elárulja a megoldást).
A mesék óva intenek a szellemektől, mert ha kiszabadulnak a palackból, fékevesztetté válnak. Hitchcock és Bradbury nemcsak ihletői, hanem mércéi is Montaldo filmjének.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 967 átlag: 5.34 |
|
|
|
|