|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1981/január
|
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Láttuk mégEgy holland Jáva szigeténBáron György
A film alapjául szolgáló könyvet – a holland Multatuli (valódi nevén: Edward Douwes Dekker) Max Havelaar című regényét – Sigmund Freud a világ tíz legnagyobb regénye közé sorolta. A filmet nézve nehéz megértenünk a modern lélektan atyjának lelkesedését. Fons Rademakers kétrészes, lassú hömpölygésű történelmi tablója nem tartozik a világ tíz legjobb filmje közé. Sőt, ez a holland alkotás a világ igen nagy számban előállított rossz filmjei közé tartozik, s alighanem Freud sem találna benne különösebb szellemi izgalmat.
A történet a múlt század derekán játszódik, a holland gyarmatbirodalom gyöngyszemén, Jáván. A címbeli „egy holland” liberális elveket valló gyarmati főtiszt, akinek minden civilizációs igyekezete megtörik a helyi korrupt törzsi vezetők és az őket támogató fehér helynökök ellenállásán. Hősünk végül illúzióitól megfosztva távozik a szigetről. A film körülbelül olyan iskolásán unalmas, ahogy az a felidézett történet alapján elképzelhető. Szép óceáni tájakat látunk, tiszta tekintetű kisgyerekeket, munkában megtört öregeket, kegyetlen és agyafúrt elnyomókat. A helyi és hollandus elnyomók mulatoznak, esznek-isznak, míg a javai parasztok keményen dolgoznak és nyomorban tengődnek. Mintha jóindulatú, bár kissé bugyuta tankönyv-illusztráció peregne a szemünk előtt, mely a gyarmatosítás hátrányait példázza. Annak a felnőtt nézőnek azonban, aki mindeme hátrányokról régóta amúgy is meg van győződve, ez a színes, kétrészes közhelyparádé csekély szellemi felüdülést kínál.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1026 átlag: 5.47 |
 |
|
|
|
