|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégJim CraigVanicsek Péter
Amiért mi, magyarok egyként felhördülünk a tschikós-gulásch-pántlikás-féle búsmagyar képre, azért próbálta George Miller is száműzni filmjéből a koala-kenguru-aranyláz ausztrál sztereotípiáit. Helyükre azonban csupán újabb sztereotípiákat állít. Abból, ahogy az alkotók szinte vallásos áhítattal ábrázolják az ember és a ló kapcsolatát, sejthető: tűz-víz-ló egy nívójú fogalmak: az élet feltételei.
A film a deheroizáló, realisztikus „vadnyugati” filmek ama markánsan jelentkező vonulatához tartozik, amely az ember-természet viszonyt a maga kíméletlen kegyetlenségében is némi líraisággal szemléli. A képi szuperprodukcióban sztereó hangosítással vadlovak és jó hegyi mének száguldoznak fel s alá – valóban lenyűgöző a látvány. Kevésbé boldogul a rendező kétlábú hősei mozgatásával. A közös szerelmükért vérre menően vetélkedő testvérek története, az árva lovászfiú és a gazdag kereskedő lányának nehézségekkel tarkított viszonya számtalan variációban és helyszínen került már elénk, így a kegyetlen és gyönyörű természet, a mégis győzedelmes ember, az örökké robogó megannyi pompás paripa csupán egyetlen nagy díszletet alkot. Stílszerűen szólva: couleur ló-cale-t!
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 894 átlag: 5.5 |
|
|
|
|