|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégSzéplány ajándékbaGáti Péter
Michel Lang átlagos színvonalú, ugyanakkor biztos szakmai rutinról árulkodó filmkomédiája óhatatlanul alkalmat teremt a filmes humor hazai kínálatával történő összehasonlításra. Ez a francia–olasz vígjáték sem témaválasztásában, sem eszközeiben nem eredetibb, jobb a hasonló kvalitású magyar alkotásoknál, összhatásában, a poénok „célba érését” tekintve mégis felülmúlja az itthoni választékot. Csupán látszólagos ez az ellentmondás, ha ennek a koprodukciós munkának gondosan kidolgozott, a vígjátéki elemeket és műfaji határokat precízen alkalmazó, illetve tiszteletben tartó forgatókönyvét és dramaturgiáját emlékezetünkbe idézzük.
A Széplány ajándékba kétségtelenül banális cselekményre épül. A nyugdíjba vonuló szürke banki könyvelő munkatársaitól nem vázát vagy levélnehezéket kap ajándékba, hanem – rövid időre, izgató meglepetésül – egy finom és határtalanul vonzó konzumnő néhány napját, „teljes ellátással”. A számszaki ellenőrző körútból így lesz megismételhetetlenül csodás velencei utazás, amolyan gáláns végkielégítés, a félreértésekből, véletlen találkozásokból és fejvesztett menekülésekből pedig a műfaj receptjei szerinti komédia. Számos jó közepes és majdnem alpári ötletből áll a film, s mindezek közös, bár néha labilisnak tetsző tartópillére az erotika. E kommersz vígjáték – hazai példáktól eltérően – csupán annyira vállalkozik, amennyit teljesíteni képes. Jórészt helyzetkomikumra épülő szituációiban egyetlen ötletet sem hagy kiaknázatlanul; igaz, váratlan megoldásokkal sem ejti kábulatba nézőjét.
Kétségtelen, hogy a menetrendszerű poéngyártásnak vannak üresjáratai, a néhol helyzetgyakorlatokká egyszerűsödő színészi játék sem kelt illúziókat. Az egész film mégsem okoz csalódást nézőinek. Daniel Gaudry operatőrnek csupán látványos felvételeket kellett készítenie, a háttérben Velencével. A feleség epizódszerepében fáradt, de még mindig vonzó nőként feltűnik Claudia Cardinale, s a többi szereplővel együtt otthonosan mozog a vígjátéki skatulyában. Egy folytatásos kommersz filmvígjátéktípus tetszés szerinti epizódja pereg a vásznon.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1340 átlag: 5.41 |
|
|
|
|