|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégAz ártatlanság bizonyításaFarkas Ágnes
Aki számára Agatha Christie neve garancia, az gondolkodás nélkül jegyet vált a filmre. A Christie-féle utánozhatatlanul rejtélyes, kicsit ódon, kicsit groteszk atmoszférát hibátlan stílusérzékkel ábrázolja a film, világsztárokkal.
Akinek Donald Sutherland színészi személye sokat jelent, feltétlenül megnézi a filmet és nem is csalódik. Aki azonban valódi krimi-izgalmakra, a szerzőtől megszokott szövevényes és hátborzongató lélektani drámára, fantáziadús fordulatokra, lendületes és következetesen megszerkesztett történetre számít, az nem lesz maradéktalanul elégedett. Ezúttal nem a film a hibás; a mű az, amely nem éri el a rajongók által joggal kedvelt angol krimiklasszikus legjobb alkotásainak színvonalát.
De ha valaki Agatha Christie és Sutherland – vagy akár Faye Dunaway – feltétlen híve, ráadásul Dave Brubeck művészetét is élvezi, talán módja sem igen lesz rá, hogy a történet gyengéit tettenérje.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 871 átlag: 5.57 |
|
|
|
|