|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1981/január
|
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka
|
 |
|
 |
|
|
|
|
KrónikaÉlt 93 évetMakay Árpád filmoperatőrAndor Tamás
A Bán Frigyes rendezte Talpalatnyi föld volt utolsó itthon fényképezett munkája. 1948-ban, közel ötven játékfilmmel a háta mögött elhagyta az országot. Disszidált. A politikai változások fenyegetése elől Ausztriában, Svájcban, majd az Egyesült Államokban keresett és talált menedéket. A Rákosi-rendszer nem tűrte, de büntette a hasonlókat, ha nem tehette tettleg, akkor agyonhallgatta. Makay nevét sem hallottam tizenévesen.
A felejthetetlen Bojkovszki Béla volt a fővilágosítója, a most 90 éves Illés György volt a segédoperatőrje. Az életművet a Halálos tavasz, az Ének a búzamezőkről, az Egy bolond százat csinál és más sikerek fémjelzik, de csak hazatérése után sok évvel, a 30. Magyar Filmszemlén kapott kitüntetést. Életműdíjat. A Magyar Operatőrök Társasága többször terjesztette fel Kossuth-díjra, de a feledésbe merültek, merítettek többnyire csak haláluk után válnak fontossá. Eiben István és Hegyi Barnabás mellett a háború előtti magyar filmgyártás termékeny, természetes fényben fotografált művei által emlékezetes tehetsége volt, aki idegenben is alkotó tevékenységet folytatott, saját gyártócéget alapított, oktatta a szakmát. A rendszerváltozáskor hazatért, de az itthoni filmélettől már távol maradt, nem talált igazi kapcsolatokat, visszahúzódó, megbántott emberként ismerték. Ki tudja? A magyar operatőri generációk nagyszerű elődjét tiszteljük benne. A Talpalatnyi föld Gőz Jóskájának (Szirtes Ádám) alakja most is úgy magaslik fölém az ellenfényben, ahogy Makay Árpád kamerája megfogalmazta. A hozzá hasonló mesterek művei ihletnek ma is, tisztelettel őrizzük emléküket. Makay Árpád még dolgozott valódi Jupiter-lámpával. Sajnálatos, hogy idős korára kikerült azok képletes fényéből. A könnyű, modern technikák birtokában, ne feledjük a „Jupiter" parabolájának mozaiktükrében néha megnézni magunkat.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1170 átlag: 5.46 |
 |
|
|
|
