|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1981/január
|
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Láttuk mégZenélő dobozFáber András
Bűnös-e Michael J. Laszlo nyugdíjas amerikai állampolgár, aki a második világháború után menekült új hazájába, hogy ott a konzervatív (divatjamúlt szóval: reakciós) értékek szellemében éljen s gyermekeit is azok védelmezőivé nevelje? Az egykori m. kir. csendőrség „külön osztaga” tisztjeként elkövette-e az üldözött zsidók ellen mindazokat az el nem évülő, gyalázatos bűnöket, amelyekkel a divatjamúlt szóval: haladó) sajtó, illetve az Egyesült Államok bírósága vádolja?
A polit-krimi műfajában veteránnak számító görög szárimazású francia filmrendező, Gosta-Gavras (Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája, 1969; A vallomás, 1970; Ostromállapot, 1973 szerzője) otthonosan mozog minden olyan országban, ahol a történelmi közelmúltban sérelem érte az emberi és polgári jogokat, nem meglepő tehát, hogy a korábbi görög, cseh vagy latin-amerikai környezet után ezúttal magyar (noha amerikás magyar) közeget választott, amelynek hitelességét (forgatókönyv: Joe Eszterhas) a főszereplők szájába adott magyar mondatok, a Kádárrendszer végnapjainak édességét élvező Magyarországon felvett képsorok, illetve néhány magyar epizódszereplő (Törőcsik Mari, Gera Zoltán) vannak hivatva kidomborítani.
A publicisztikus érdekességű sztorit (melynek modelljét feltehetőleg a pár éve nagy port felvert Demjanjuk-ügy, illetve egy volt magyar nyilas kanadai pőre szolgáltatta) az alkotók igyekeztek „egyéníteni”: paprika, csendőr, bikavér, Lánchíd „színezi” a drámát, no meg a főbb szereplők magánéleti konfliktusa. A megoldás – innen az idei nyugat-berlini fesztiválon Arany Medvével kitüntetett film címe – egy zenélő dobozban rejlik. Legalább ez nem sematikus benne.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 2842 átlag: 5.4 |
 |
|
|
|
