|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1981/január
|
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Láttuk mégKedves ellenségemSzemadám György
A XXI. század végére az emberiség élettere (úgyis, mint Lebensraum) lett az egész világűr, melyet mindenféle fantasztikus alakú űrbázis, erődítmény és repülő harci jármű népesít be (lásd még: Csillagok háborúja), hogy megvédje az ember hatalmát az ugyancsak űrhatalomra törő varangyospofájú „drakok” támadásai ellen (még: Támadás a Krull bolygó ellen). Történik egyszer, hogy az ellenséges hatalmak egy-egy harcosa hajótörést szenved egy viszonylag jól kiválasztott (sisak nélkül is belélegezhető levegőt, ivóvizet és élelmet kínáló) lakatlan bolygón, ahol csak néhány csápos, harapós szörnnyel kell szembenézniük (még: A bolygó neve: halál). Végül az egymásrautaltság kényszere (még: Megbilincseltek), majd a túlzottan is szembetűnő különbségek ellenére is kifejlődő kölcsönös vonzódás (még: A negyvenegyedik) képessé teszi őket arra, hogy legyőzzék az ellenséges körülményeket, s némiképp lakályossá tegyék a bolygót (még: Robinson Crusoe).
Aztán filmen még sosemlátott fordulat következik: a rafináltán ronda, és mégis rokonszenves fiziognómiájú hímnős drak – aki mellesleg mindvégig jóval tanulékonyabbnak, toleránsabbnak, sőt olvasottabbnak bizonyul ember-társánál – titokzatos módon megtermékenyíti önmagát, és egy gyermeknek ad életet. A szokatlan produkcióba ő ugyan belepusztul, ám gyermeke hihetetlen gyorsasággal növekszik, és torzonborz űrhajós-Robinsonunkat nagybátyjává fogadja. Ő pedig tűzön-vízen átgázolva, s egy egész űrhajóra való űrkalózt elpusztítva harcol bajbajutott unokaöccséért. (Mintha csak Indiana Jones-t látná az ember). A tanulság: a drak is ember! (Sőt...?) Nos, úgy látszik: toleranciából ennyi telik az amerikai filmgyártástól most, a nagy, nemzetközi enyhülés idején.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1058 átlag: 5.57 |
 |
|
|
|
