|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégPhenomenonVidovszky György
Különleges jelenség lepi meg George Malleyt (John Travolta) születésnapján: egy égből jövő, erős fény „egy csapásra” megváltoztatja életét. Addigi nyugodt, kisvárosi tudatlanságát felváltja az olthatatlan tudásszomj, a veszély és a gyanakvás. Barátai értetlenül szemlélik George színeváltozását: naponta több könyvet olvas el, alig alszik, mégsem fáradt, előre jelzi a földrengést, húsz perc alatt megtanul portugálul, tárgyakat táncoltat kedvére a levegőben. A film látszólag nem is akar a parafenomén jelenségek mélyére hatolni, megelégszik a hétköznapi misztikum bájosan veszélytelen bemutatásával: szórakoztató, bár nem túl izgalmas vígjátéki helyzetet teremt a kisváros lakóinak gyermeki rácsodálkozása George természetesen vállalt, fenomenális képességei láttán.
Ám egyszercsak drámai fordulatot vesz a film: a tudás paradox módon szerencsétlenné teszi főhősünket. Az FBI keresi, és a szeretett nő is elfordul egy időre tőle. Paranoiásnak tűnő viselkedésére az orvostudomány azonnal megtalálja a választ: agydaganata van, ennek következtében serkent fel az agyműködése(!). Halála („ágyban, párnák közt”) meghatónak szánt befejezés helyett alkotói egérút a megoldatlan témából.
A könnyednek induló film a súlyosnak szánt fordulatoktól kártyavárként omlik össze, a felületesség mélyére hatolni eleve sikertelen vállalkozás. Sajnos az egykori táncfenomén, John Travolta is csak nevével tűnik ki e harmadrangú csapatmunkából. Sovány parainézisként megállapíthatjuk, óvakodjunk az űrlényektől, mert agydaganatot okozhatnak, s ne kérkedjünk könnyen megszerzett nyelvtudásunkkal, mert az par(a) excellence ostobaság. Valamint, ha valaki a parapszichológiával akar foglalkozni, ne ennél a zagyva parabolánál kezdje.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1055 átlag: 5.56 |
|
|
|
|