|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1981/január
|
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Láttuk mégA betolakodóVarró Attila
Philip K. Dick, az amerikai sci-fi szerzők második generációjának egyik vezéralakja 1953-ban pályájának kezdetén áll, alig egy esztendeje mondta fel lemezbolti állását az irodalmi karrier kedvéért: ebben az évben fog hozzá első kiadott regényéhez (Solar Lottery), A betolakodó című pár oldalas novelláját pedig júniusban publikálja az Astounding Science Fiction magazin (magyarul a Gyilkos idők című antológiában olvasható). A Salemi boszorkányok és a Támadók a Marsról évében járunk: a rövidke történet hőse elismert fegyvermérnökből egyik pillanatról a másikra közveszélyes pária lesz, miután azzal vádolják meg, hogy a földönkívüli támadók beszivárgó robotszabotőre, aki csupán bitorolja emberi modellje testét és emlékeit. Vérbeli Dick-darab, a paranoid kényszerképzetei ellen különféle kábítószerekkel védekező író kedvenc motívumai sorra fénylenek fel benne: diktatórikus államhatalom és démoni idegenek, beszivárgás és konspiráció, álmodó androidok és emlékmások.
Míg Dick már a hatvanas évek derekán megkapta az őt megillető irodalmi elismerést (többek közt egy Hugo-díjat a The Man from the High Castle című disztópiájáért), művei filmkarrierjét már nem élhette meg: a Szárnyas fejvadász bemutatója idején halt meg 54 évesen, meggyötörten és félőrülten. A későbbi kínálatot tekintve talán jobb is így: az Emlékmás és az Elhagyott bolygó elkeserítően egydimenziós adaptációi után idén A betolakodóval folytatódott életműve öncélú és ostoba álomgyári kisajátítása. Gary Felder hűen követi a Verhoeven által kitaposott ösvényt: költségkímélt sci-fi thrillere primitív akciójelenetekkel és nemeslelkű földalatti ellenállókról szóló mellékszállal másfél órásra dúsított Emlékmás-replikáns, a Csillagközi invázió jelmezeivel a Robotzsaru díszletelemei között. A megcsavart végkifejlet mindenestre megidézi néhány torokszorító pillanatra Dick mizantróp szellemét.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1050 átlag: 5.48 |
 |
|
|
|
