|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégFullasztó ölelésVajda Judit
A tinivígjátékok és a tinihorrorfilmek, sőt tinihorror-paródiák után végre (?) újabb alműfaj született. Ezúttal a tinithriller zsánerével próbálják meg a mozikba csalogatni a közönség legnagyobb részét kitevő kamaszokat. A – rendezőként – a Fullasztó öleléssel debütáló John Polson biztosra ment. Filmje egy már klasszikussá vált erotikus thriller, a hasonlóan semmitmondó című Végzetes vonzerő remake-je, melynek két főbb szerepét a Reese Witherspoon (Erika Christensen)- és a Freddie Prinze Jr. (Jesse Bradford)-hasonmásverseny győztese játssza. A hatás érdekében pedig mindent bevetett, amit a rendezőiskolában tanult: vágás amúgy Eisenstein módjára, a temetői jelenetekhez komor fények, lendületes aláfestő zene. A várakozások ellenére azonban a bevillanó, gyors montázsnak, a megismételt mozdulatoknak, az időnként extrém szögekből vett beállításokank mindig van funkciójuk. Polson jól beszéli a filmnyelvet, kis túlzással még mintha a shocking és a suspense eszközeit is Hitchcocktól tanulta volna. Néha talán visszafogottabb is lehetne, mivel a sok művészkedés helyenként kezd didaktikussá válni. Főleg, hogy maga a történet is enyhén tanmeseszerű: a rossz útra tévedt, barátnőjét megcsaló férfi elnyeri méltó büntetését az életveszélyessé váló csábító személyében (így legalább a feministák is örülhetnek).
Habár Polson filmjét fent jelzett erényei ellenére nyilvánvalóan nem fogják hat kategóriában Oscarra jelölni (mint tették azt a Végzetes vonzerővel), a Fullasztó ölelés kicsit érdemtelenül sikkad el a Mindenütt nő, a Szétcsúszva és az Ali G Indahouse között. Pedig az úszómedencés szexjelenet például igazán ínyenceknek való.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1061 átlag: 5.5 |
|
|
|
|