|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziPompon klubHuber Zoltán
Poms – amerikai, 2019. Rendezte: Zara Hayes. Írta: Shane
Atkinson és Zara Hayes. Kép: Tim Orr. Zene: Deborah Lurie. Szereplők: Diane
Keaton (Martha), Jacki Weaver (Sheryl), Celia Weston (Vicki), Alisha Boe
(Chloe), Pam Grier (Olive). Gyártó: Rose Pictures / Mad As Birds /
Entertainment One. Forgalmazó:
Szinkronizált. 91 perc.
Miközben a tinédzserek zsebpénzére hajtó komédiák egyre
érettebben kezelik a célközönségüket, a nyugdíjakra utazó geronto-vígjátékok Másnaposok-átiratoktól (Last Vegas), altáji bohózatokig (Nagyfater elszabadul) mintha
kételkednének az idősebb korosztály magasabb szellemi képességeiben. A
pomponlány-egyletet alapító hetven pluszos hölgyek filmje is olyan, mint amikor
valaki idegesítően lassan, kínosan artikulálva beszél egy nyálbuborékos
aggastyánhoz.
A dokumentumfilmezés felől érkező brit Zara Hayes megrázó
tényfeltáró alkotásaival ellentétben (Clothes
to Die For, Secrets in the Mist) ezúttal látványosan kerüli a mélyebb
vizeket, pedig magában a sztoriban bőven lenne potenciál. A napfényes nyugdíjas
otthon disztópikus börtönkomplexumokat idéző szeniorgettója legalább annyira
izgalmas lehetne, mint az idő formálta női test Hollywood környékén még mindig
tabuként kezelt kérdésköre. A sportfilmes klisékből és közhelyes
életbölcsességekből ácsolt film azonban épp csak a felszínen karolja az
időskori szexualitás és a társadalmi mellőzöttség nagyon is fontos problémáit.
Ha a szereplők egy-egy rázósabb témáról kezdenek beszélni, hirtelen váltással
azonnal visszaterelnek minket a kiszámítható panelek és harmatgyenge poénok
fertőtlenítőszagú purgatóriumába. Hiába a gagyit is méltósággal viselő Diane
Keaton vagy a mindig imádnivaló Jacki Weaver: nem a kiváló színészgárdán múlik,
hogy vészesen alulírt figurákba csak pillanatokra sikerül életet lehelni. A
forgatás ellenben láthatóan remek hangulatban telt, ami egy-egy pillanatra a
nézőre is átragad – ha másért nem is érte meg elkészíteni a filmet, legalább a
színésznők együtt dolgozhattak. Az egy másik, jóval messzebbre vezető probléma,
hogy ennél a forgatókönyvnél sokkal jobbat érdemeltek volna.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|