|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
DVDSárkány és papucsVarga Zoltán
Magyar,
1990 – Rendezte: Hernádi Tibor. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó:
Independent. 72 perc.
Nem
tartozik a klasszikussá nemesedett egész estés magyar rajzfilmek közé az
1990-ben bemutatott Sárkány és papucs,
ám egyáltalán nem érdektelen darab. A Pannónia Filmstúdió kései tétele részben
a pécsi műhely munkája; rendezőként Hernádi Tibor jegyezte, aki korábban a
Pannónia külföldi megrendelésre kivitelezett rajzfilmjeiben (Az idő urai, 1981; Félix, a macska, 1988) meghatározó szerepet töltött be. Hernádi
karikaturisztikus rövidfilmjei megelőlegezték ugyan a Sárkány és papucsot, ám a filmet Dargay Attilához fűzi a
legszorosabb kötelék. Dargay (Nepp József mellett) társíróként, továbbá
grafikai tervezőként és dialógus-rendezőként vett részt a munkálatokban,
ráadásul egyedi filmjei, a Variációk egy
sárkányra (1967) és a Pázmán lovag
(1973) is az Arthur király világát parodizáló rajzfilm előképei.
Bár a
főcímen nem olvasható, a Sárkány és
papucs Szerb Antal novellája, a Szerelem
a palackban igen laza adaptációja; mindkettő az udvari szerelem lovagi
hagyományát állítja pellengérre. A rajzfilmben nem a szerelemből „kigyógyuló”,
éppen ellenkezőleg: a Merlin varázspudingja által Guinevra királyné
megszállottjává váló Lancelot okoz bonyodalmakat – valódi kedvesét
elhanyagolja, Arthur király lovagi tornáit tönkreteszi, imádottját az őrületbe
kergeti, s még az ártalmatlan, nyugdíjba vonult sárkány, Góliát békés
mindennapjait is fölforgatja. A szellemes szituációk élvezeti értékét rontják a
ritmus és a látványalkotás problémái, amelyek a setesuta figuramozgatásból és a
főbb szereplők elnyújtottnak ható beszédstílusából erednek. A cselekményhez szorosan
nem tartozó epizódoknak köszönhetők az igazán virgonc ötletek: a kerekasztalnál
előadott tanmesében a király összefüggéstelen szavainak megfelelően változik
medvéből oroszlánná, remetéből baziliszkusszá az ellenfél; míg a varázsgömbben
nézett Hófehérke-paródiát – a rajzfilmet a rajzfilmben – a boszorkány
„dokumentumfilmként” méltatja. Ugyancsak az önreflexivitást erősíti, hogy a
Mikó István hangján vihogó – és dalra fakadó – izgága udvari bolond, Lancelot
költői vénával megáldott lova, Olivér, vagy éppen a horgászásba belefeledkező
Góliát többször kiszól a nézőkhöz. Ezek az eleven figurák valósággal
„lejátsszák” a vászonról a főszereplőket.
Extrák: Semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|