KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/január
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sodródás

Tüske Zsuzsanna

Adrift – amerikai, 2018. Rendezte: Baltasar Kormákur. Írta: Tami Ashcraft könyvéből Aaron Kandell, Jordan Kandell és David Branson Smith. Kép: Robert Richardson. Zene: Volker Bertelmann. Szereplők: Shailene Woodley (Tami), Sam Caflin (Richard), Grace Palmer (Deb), Jeffrey Thomas (Peter). Gyártó: Huayi Brothers / Lakeshore Entertainment. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 96 perc.

 

Baltasar Kormákur számára az elmúlt években szerzői tematikává izmosodott a természettel szembeni kiszolgáltatottság és küzdelem, amelyben a mindenek felett álló erő az egyetemes emberi magány metaforájává válik. Valós eseményekből vászonra átmentett hősei között akadt magányos izlandi, akit hordónyi fókazsírral felérő súlyfeleslege óvott meg egyedüliként egy hajótörés után a tengeri fagyhaláltól (Dermesztő mélység), majd egy egész hegymászó-tábor került kegyetlen életveszélybe a Föld legmagasabb csúcsán (Everest). Kormákur idei alkotása, a Sodródás ismét egy végtelen tengeren megtörtént esetet dolgoz fel, ezúttal azonban – a jellegzetes, zord szürkék helyett – típusidegen, szépelgő naplemente-pírral.

A vakmerő és kalandvágyó Tami látszólag tökéletes és életre szóló szerelemre talál Tahitin, Richard, a megszállott vitorlázó személyében, boldogságukat azonban egyetlen éjszaka alatt szétrombolja egy hurrikán, amely a tenger közepén csap le és reménytelennek tűnő harcba kényszeríti túlélőit. A végtelen vízen töltött 41 nap történetét Kormákur időbontásos flashback-szerkezettel meséli el, amely újabb rokoni szál a hasonló témájú, de letisztultabb Dermesztő mélységgel, szentimentalizmusban viszont még a másik előd, az Everest giccs-málhájára is rápakol. A múlt jelenetei egyenesen a romantikus ponyvák lapairól kelnek életre, a gejl massza pedig – ugyancsak megállíthatatlan erőként – maga alá temeti a jelen tragikumát, esélyt sem hagyva egy kifinomult hangvételű melodráma kibontakozásának.

Kormákur arcpirító idillje mögött talán egy borúlátóbb üzenet rejtőzik, mely szerint hiába találsz társra, csak ideig-óráig eveztek egy csónakban, mert a víz, a végső, elkerülhetetlen magány az úr. Ám a drámát olcsó sziruppal felütni ezzel együtt is végzetes stratégia: sem a nézői jóindulat, de még egy ügyes dramaturgiai fordulat sem mentheti meg a Sodródást a zátonyra futástól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13774