|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1981/január
|
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziÖrökségTüske Zsuzsanna
Hereditary – amerikai, 2018.
Rendezte és írta: Ari Aster. Kép: Pawel Pogorzelski. Zene: Colin Stetson.
Szereplők: Toni Colette (Annie), Gabriel Byrne (Steve), Alex Wolff (Peter),
Milly Shapiro (Charly). Gyártó: PalmStar Media. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 126 perc.
Az utóbbi időben egyre
több cizellált és emlékezetes műalkotás került fel Hollywood horror-polcára. Az
egyszeri ijesztgetésre legyártott bóvlik lomtárából magasan kiragyognak, sőt a
multiplex-nagyközönségben is hálás és nyitott befogadóra találnak az olyan
friss szemléletű, első vagy másodfilmes író-rendezők szerzői alkotásai, mint a Tűnj el! (Jordan Peele) vagy a Hang nélkül (John Krasinski), amelyek
már nem csak az érzékeket, de a lelket is célba veszik. A sort idén az eddig
rövidfilmeket jegyző Ari Aster folytatja az Örökséggel,
amelyben szintén kulcsszóvá válik a bizarr fantasztikum (Tűnj el!) és műfaji témává a legmélyebb családi gyász szívszorító
fájdalma (Hang nélkül).
Miután a Graham-család
elveszíti meghatározó tagját, Ellent, a nagymamát, az egyébként is különös,
álomkórszerű melankóliában lézengő, négyfős famíliában egyre furcsább dolgok történnek.
Az események középpontjában az édesanyja elvesztésétől inkább megkönnyebbült
Annie és a hátborzongató nagyihoz közel álló, különc és zárkózott kislány,
Charly áll. Még le sem telik a gyászidő, amikor egy újabb haláleset, egy valódi
tragédia következik be, amely szinte révületbe ejti Annie-t, felszínre hoz
minden bűntudatot és félelmet, valamint egyre közelebb viszi a családot bizarr
és borzongató örökségéhez. A ‘70-es évek horror-fénykorát idéző, visszafogott szerzői
eszközökkel és drámai érzékenységgel felépített Örökségben a fájdalom és veszteség mélysötét szépségű tónusai keverednek
a nyomasztó atmoszférába: fojtogató hangulata lassacskán körbeveszi a nézőt is,
így végül nem csak egy ismerősnek tűnő, mégis ismeretlen, sőt zavarba ejtő
helyre találunk – de a hosszú megvonás után ismét átléphetünk a valódi mozi
világába.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
