|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
DVDBatman: Gyilkos tréfaKránicz Bence
Batman:
The Killing Joke – amerikai, 2016. Rendezte: Sam Liu. Forgalmazó:
Warner Home. 76 perc.
Személyes
beszámolókból szerezhetünk tudomást arról, hogyan dolgozták fel a mit sem sejtő
gyerekek 1990 januárjában az első magyar nyelvű Batman-képregényfüzet
okozta sokkot. A magyar kiadó ugyanis A
gyilkos tréfával indított, vagyis egy átlagos Batman-sztori helyett rögtön
az egyik legbotrányosabb, rendhagyó történetet választotta.
Alan
Moore író korábban a V mint vérbosszúban
és a Watchmen – Az őrzőkben kezdte ki
az álarcos igazságosztók mítoszát, elmekórtani esetekként ábrázolva hőseit, ám
Batmannel még messzebbre ment. Az az aljasság, amit a hős ősellensége, Joker
művel A gyilkos tréfában, bármilyen
fikcióban durva lenne, a fiataloknak szóló szuperhőstörténetek között pedig
jóformán azóta is párját ritkítja. Hogy megpróbálja az őrületbe kergetni Batman
szövetségesét, Gordon felügyelőt, Joker megnyomorítja, meztelenre vetkőzteti és
feltehetően meg is erőszakolja Gordon lányát. Az aktusról fotókat készít, majd
végignézeti azokat a foglyul ejtett rendőrrel, míg végül maga Batman is
kétségbe vonja, hogy van értelme az igazságért küzdeni, ha a Jokerhez hasonló
őrültek újra és újra szabadlábra kerülhetnek.
Az
idei rajzfilm-adaptáció precízen rekonstruálja Joker gaztetteit, vállalva a
magas korhatárbesorolást, ám a képregény lélektani hatását képtelen visszaadni.
Ennek elsősorban a Brian Bolland szürreálisba hajló rajzait leegyszerűsítő és
elszürkítő képi világ az oka, másrészt egy dramaturgiai baklövés. Az alkotók
ugyanis új történetszálat írtak Barbara Gordonnak, hogy közelebb hozzák őt a
nézőkhöz, a film első harmadában tehát Joker fel sem bukkan. A
képregénytörténet egyik legbrutálisabb sztorija elé ékelve azonban bármilyen
konfliktus súlytalan marad, a váltás pedig zavarbaejtő: mintha két külön filmet
látnánk. Eközben Batman szinte mellékszereplővé fokozódik le. Így a kegyetlen finálénak
sincs igazi ereje, amelyben a szuperhős ráeszmél, milyen meddő és abszurd is
voltaképpen a ténykedése.
Extrák: a következő DC-animáció reklámja.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 7 átlag: 6.43 |
|
|
|
|