KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/január
FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Palackposta

Roboz Gábor

Flaskepost fra P – dán, 2016. Rendezte: Hans Peter Molland. Írta: Nikolaj Arcel. Kép: John Andreas Andersen. Zene: Nicklas Schmidt. Szereplők: Nikolaj Lie Kaas (Carl Mørck), Fares Fares (Assad), Pål Sverre Hagen (Johannes), Amanda Collin (Rakel). Gyártó: Zentropa. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 111 perc.

 

Napjaink dán filmgyártásában eseményszámba menően ritkán készülnek mozifilmsorozatok, nem véletlen, hogy a legismertebb alapjául a bestselleríró Jussi Adler-Olsen eddig hat kötetet számláló krimiszériája szolgál. A lezáratlan esetekre szakosodott Q ügyosztály harmadik történetében egy magát papnak álcázó, szépen hátranyalt hajú eszelős rabolja el egy istenfélő falusi házaspár két gyerekét. Az ügyben ezúttal is a kétdimenziós detektívek táborát gyarapító páros, a mogorva Mørck és a szelíd Assad nyomoz, akik karakterének érdemi árnyalására ismét kevésnek bizonyul a közel két órás játékidő, hacsak nem tekintjük árnyalásnak azt a kocsiban zajló beszélgetést, amelynél közhelyesebb egy hívő és egy ateista figura között nehezen játszódhat le.

A sorozat korábbi részeit (Nyomtalanul, Fácángyilkosok) még erősebb műfaji kettősség jellemezte, a mostaninál azonban látványosan átkerül a hangsúly a krimiről a thrillerre, és a film jó nagy adag zsánerklisét vonultat fel, miközben néha akaratlanul is megmosolyogtató pillanatokkal szolgál. Aki esetleg szeret abban reménykedni, hogy egy sok pénzből készülő, olajozottan működő franchise-t valamelyest felfrissíthet egy egyénibb látásmódú rendező, annak ezúttal csalódnia kell: az előző részeket jegyző tévérendezőt hiába váltotta le az utóbbi időben főleg fekete humoráról ismert Hans Peter Molland (Hajszál híján úriember, Az eltűnés sorrendjében), minden maradt a régiben. A Palackposta olyan film, amelyet nem lenne érdemes a tengerentúlon remake-elni, mert már eleve olyan, mintha valamelyik amerikai stúdió gyártotta volna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12856