|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziGyilkos ösztönBenke Attila
Solace – amerikai, 2015.
Rendezte: Afonso Payart. Szereplők: Anthony Hopkins, Jeffrey Dean Morgan, Abbie
Cornish. Forgalmazó: ADS Service. 97 perc.
A bárányok hallgatnak és a
Twin Peaks óta a kortárs filmek (Hetedik, a Fűrész első része) és tévésorozatok (True Detective, The Killing)
különösen kedvelt műfaja az a fajta pszichothriller, melyben a pszichopata
sorozatgyilkos kérdőre vonja a nyomozó-protagonistát: felzaklató, kellemetlen
kérdéseket intéz a mentálisan instabil főszereplőhöz annak moralitásával és
identitásával kapcsolatban. A Hetedikben
a hét főbűnt szem előtt tartva gyilkoló, hűvös, őrült Luciferként kísérti meg a
pökhendi rendőrt, míg a Dennis Villeneuve-féle Fogságban elmossa az erkölcsi határvonalat a gyerekgyilkos és a
nyomába eredő, kétségbeesett, ártatlanokat kínzó családapa között. Afonso
Payart Gyilkos ösztönében is ugyanez
történik, a film gyakorlatilag semmivel nem frissíti fel a pszichothrillerek
alműfaját.
A True Detective és A
mentalista modorában készült Gyilkos
ösztön ugyanis A bárányok hallgatnak
vagy a Hetedik metódusát követi.
Afonso Payart művét így inkább a szereposztás, mintsem a meghökkentő
fordulatokkal amúgy fukarkodó cselekmény emeli ki a pszichothrillerek
tömegéből. Ugyanis ezúttal a doktor Hannibal Lecter karakterével összenőtt,
idős kora ellenére is remek formában levő Anthony Hopkins a jó oldalon áll, s
olyan különleges képességű látnokot játszik, mint amilyen a 2013-as
Hannibal-sorozatban Will Graham volt. S érdekes módon a halálos betegeket
elmondása szerint kegyelemből gyilkoló fő ellenfelét az általában jófiúkat
megformáló Colin Farrell próbálja meg vászonra vinni több-kevesebb sikerrel.
Emellett pedig szerencsére ütős filmzene, és a látomások izgalmas mentális
képei dobják fel az eutanáziáról didaktikusan elmélkedő Gyilkos ösztönt.
Extrák: Semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 5.33 |
|
|
|
|