|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
DVDEgy erkölcsös éjszakaSchubert Gusztáv
Magyar, 1977. Rendezte:
Makk Károly. Szereplők: Psota Irén, Makay Margit, Cserhalmi György. 95 perc.
Forgalmazó: MANDA.
Hunyady Sándor finom mívű,
kevés szóval is sokat mondó, csendes iróniával átszőtt novellája, A vöröslámpás ház nem véletlenül ihlette
meg a forgatás idején az ötvenen épp túllépett Makk Károlyt. E nagyszerű filmes
stílusa és világlátása sokban hasonlít a magyar próza máig nem eléggé becsült mesterének
művészetére. Mindketten a jellemrajz mesterei, a léleknek szerencsére nem
annyira mérnökei, mint inkább impresszionistái, bölcs humorral kerülik a
szigorú ítélkezést, távol áll tőlük, hogy morális fölénnyel nézzenek esendő
főhőseikre. Pedig a történet nagyon is provokálja az erkölcsi prédikációt,
hősei prostituáltak meg egy léha egyetemista, aki lustaságból egyszer csak ott
ragad az olcsó kosztot-kvártélyt és kéjeket kínáló kuplerájban: a mihaszna
Kelepei „belefekszik, mint ökör a pocsolyába”. A paradicsomi állapot azonban
nem tart örökké: a „doktor úr” mamája egyszer csak betoppan „a Búza ucca
kettőbe”, a műintézmény valódi rendeltetéséről mit sem sejtő puritán öreg hölgy
látogatása felbolydítja a piroslámpás ház szokott életritmusát. Az energikus és
jószívű madám (Psota Irén tökéletes átlényegülése sokadszor újranézve is nagy
élmény) a botrányt kerülendő, azonnal nekiáll megszervezni a színjátékot, a
nyilvánosháznak szempillantás alatt szolid leányneveldévé kell átlényegülnie,
legalábbis annyi időre, ameddig elő nem kerítik a lump Kelepeit, hogy elvigye
onnan a mamáját.
A kegyes hazugság, amely
Makk előző két remekművének is alapeleme volt, most újfent ironikusan egymásban
tükrözteti a nagy- és a kisvilágot. És mint a Szerelemben és a Macskajátékban,
most is kiderül, nem a kisember kényszerű önáltatása, hanem a társadalom
életidegen és álszent rendje a világbotrány. Hunyady novellájában mindössze
néhány felszikrázó mondat világít be a boldog békeidő kulisszái mögötti
sötétbe, Makk (Örkénnyel és Bacsóval közösen) az anekdotikusan rövid történetbe
a kisvárosi politikai és gazdasági „elit” korruptságát és bunkóságát is
belefilmezi. A bordélyház ebben a fénytörésben ugyan már jóval kevésbé tűnik
idillinek, mégis az egyetlen élhető hely az össztársadalmi hipokrízisben. A
tisztességtudó utcalányok legalább egyetlen egy erkölcsös éjszakára magukévá
tudják tenni a polgári világ értékrendjét, a köztiszteletben álló, valójában
semmirekellő potentátok (parlamenti képviselő, városparancsnok és más beképzelt
uracsok) erre legfeljebb egy udvarias kézcsók erejéig képesek. A lelepleződés
és a botrány végül elmarad, a Madame szalonja és tükrei romokban, a Mama pedig
hazavonatozik szürke falusi magányába. Már azt se tudjuk, sírjunk vagy
nevessünk rajtuk.
Extra: Az ünnepi MANDA-lemez
szerkesztője, Fazekas Eszter egészestés extrával egészíthette ki a 90 éves
Mestert köszöntő DVD-t. Makk Károly nagy örömünkre személyesen lábjegyzeteli az
Egy erkölcsös éjszaka 95 percét.
Szellemi frissessége teljében válaszol Gelencsér Gábor filmtörténész inspiráló
kérdéseire, majd’ negyven év múltán is precízen felidézve a film forgatásának
körülményeit és műhelytitkait. Különös tekintettel Tóth Janó a Szerelem és a Macskajáték erényeit folytató operatőri teljesítményére.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 34 átlag: 5.56 |
|
|
|
|