|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
DVDA harag tüzeBocsor Péter
Out of the Furnace – amerikai, 2013. Rendezte: Scott Cooper. Szereplők: Christian Bale, Casey Affleck, Woody Harrelson. Forgalmazó: Pro Video. 116 perc.
Első rendezése, az Őrült szív (2009) után, amely egy lecsúszott countryénekes sorsát
mutatja be Jeff Bridges Oscar-díjas alakításában, Scott Cooper ismét az amerikai
néplélek számára kedves témához nyúlt. Az országot felépítő, főként
pennsylvaniai és nyugat-virginiai acélmunkások küzdelmes sorsa ugyanis a
countryzene által megidézett westernromantika mellett az amerikai identitás
másik nagy toposza, amely nemcsak a filmrendezőket ihlette meg, amilyen például
a matewani mészárlásnak emléket állító John Sayles, de a történelmi regényeknek
is gyakran témát adott. Cooper is egy ilyen regényt választott filmje
kiindulópontjául, mégpedig Thomas Bell Out
of This Furnace (1941) című családtörténetét, amely a Braddockban
(Pittsburgh egyik külvárosában) élő kelet-európai bevándorlók sorsát kíséri
végig három nemzedéken keresztül.
Noha a film ugyanitt
játszódik, és az angol címe is Bell regényére utal, A harag tüze korántsem tekinthető adaptációnak. Cooper és a
forgatókönyvet vele együtt író Brad Ingelsby a regény helyszínét és történelmi
kontextusát csupán háttérül használják az iraki háború és a legutóbbi gazdasági
válság lelki és társadalmi hatásait bemutató filmben, és a főszereplő, a nehéz
körülmények között is a boldogságot kereső acélgyári munkás, Russel Baze
(Christian Bale) sorsának középpontjába egy igencsak témaidegen motívumot
állítanak: a bosszút. Miután Russel öccse, az iraki háború után beilleszkedni képtelen
Rodney (Casey Affleck) a vérfertőző hegylakók számára pénzdíjas ökölharcokat
szervező Harlan DeGroat (Woody Harrelson) áldozatául esik, a törvényen kívüli
közösséggel szemben tehetetlen rendőrség helyett Russelre vár a feladat, hogy
saját kilátástalan sorsát végleg megpecsételve igazságot tegyen.
Ellentétben azonban az
alkotók szeme előtt nyilvánvalóan példaként lebegő A szarvasvadász-szal, a rozsdaövezet szürke világába bepillantást
nyújtó szociodráma és a hétköznapi ember morális felőrlődésére kihegyezett
akciótörténet nem állnak össze kerek egésszé. A parádés szereposztásnak
megfelelő remek alakítások, az erőteljes, minimalista párbeszédek, illetve a
posztmodern noir szellemében fényképezett látványos kietlenség ellenére a film
inkább tűnik tisztelgésnek különböző, Cooper által nagyra becsült elődök előtt.
Extrák: nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 195 átlag: 5.53 |
|
|
|
|