|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
DVDSzökevényvonatPápai Zsolt
Runaway Train – amerikai, 1985. Rendezte: Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij. Szereplők: Jon Voight, Eric Roberts, Rebecca De Mornay. Forgalmazó: Fantasy Film. 104 perc. Hogyan festhet az a film, amelyet a hatvanas évek szovjet újhullámának jeles rendezője Akira Kurosawa ötletéből John Boorman Gyilkos túrájának a főszereplőjével készít az Egyesült Államokban? A Szökevényvonat a nyolcvanas évek amerikai filmjének egyik különlegessége, az európai modernizmus remekeit megalkotó (Az első tanító; Aszja Kljacsina története) Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij hollywoodi karrierjének csúcsdarabja. Az teszi kiváltképpen érdekessé, hogy a direktornak sikerült a szigorú műfaji keretek között rétegzett figurákat alkotnia és nagy ívű gondolatokat megfogalmaznia, igaz, ennek megvolt az ára: a szereplőkkel való nézői azonosulás megteremtése – mely a tömegfilmben mindig kiemelten fontos – nem ment zökkenők nélkül, és végeredményben ellentmondásos lett.
Az alaszkai hómezőkön masinisztáját vesztett vonat száguld, rajta két überveszélyes, szökevény életfogytossal. A szerelvény egy vegyi üzem felé tart, és csak a két köztörvényes képes megállítani, ráadásul a bűnözőknek a helikopterrel üldözésükre induló, kegyetlen börtönparancsnokkal is meg kell küzdeniük. Koncsalovszkij veretes akcióthrillert épít az ellentmondásos alaphelyzetre, olyanformán, hogy a hősábrázolásban – talán Kurosawa inspirációjára – európai kultúrtörténeti modelleket is felhasznál: a Jon Voight által alakított centrális figura egyszerre rokona III. Richárd királynak (Shakespeare drámája egyébiránt a film végi inzertben konkrétan is megidéztetik) és Goethe „örökké rosszra törő, s jót művelő” Mephistójának.
A Szökevényvonat mindezzel együtt nem egy átintellektualizált film, „tiszta” akcióthrillerként is működik: kiváló ritmusú, látványos szekvenciákkal teli és fordulatos cselekményű mozi. Szomorú, hogy Koncsalovszkijnak később már nem sikerült hasonló produkciókkal előrukkolnia Hollywoodban.
Extrák: Csak előzetes és filmográfiák.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 679 átlag: 5.47 |
|
|
|
|