KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1981/január

FILMSZEMLE
• Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
• Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
• N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
• N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
• N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
• N. N.: Játékfilmdíjak 1980
• N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről

• Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
• Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
• Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
• Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
• N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
• Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
• Schéry András: Forgalmi dugó
• Csala Károly: Reggeli vizit után
• Kemény György: Kérek egy elefántot
• Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
• Harmat György: Csapda az erdőben
• Zilahi Judit: Lövések holdfényben
• Dániel Ferenc: Szakadék szélén
• Palugyai István: Vér a síneken
• Schéry András: Start két keréken
• A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
• Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
• Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
• Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
• Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
• Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
• Karcsai Kulcsár István: Babaház
• Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
• Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
• Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Pszichoszingli

Géczi Zoltán

Young Adult – amerikai, 2011. Rendezte: Jason Reitman. Szereplők: Charlize Theron, Patton Oswalt, Patrick Wilson. Forgalmazó: Select Video. 90 perc.

Diablo Cody, „a világ egyetlen sztiptíztáncosnője, akit túltengő önbecsülés gyötör” a Juno falrengető sikere után újfent összebútorozott Jason Reitmannal, aki a kritikailag felmagasztalt Egek ura után egy hasonló konstrukcióban készült produkciót vitt vászonra. A magánéleti válságban lévő, túlfejlett intellektusú kamaszlányt egy magánéleti válságban lévő, túlfejlett intellektusú harmincas írónőre cserélték, megtartva a kisvárosi helyszínt, és a rájuk jellemző, üdvösen markáns szerzői jegyekhez ragaszkodva készítettek egy low budget-drámát. A magyar ferdítésben Pszichoszingli címmel meggyalázott film, bár korántsem futott be olyan karriert, amire az alkotók neve miatt hivatott volna, a maga puritánságban rettentően imádnivaló, üdítően őszinte mozi, ami bátran kigúnyolja a mainstream popkultúra világképét: komisz humora, elbájoló gonoszsága, ragyogó karakterrajza, a hétköznapi abszurditások iránti érzékenysége könnyedén megbűvöli a főszereplővel azonos korú generáció képviselőit. A fel-felbukkanó szerkesztési problémákat Charlize Theron briliáns játéka és az egyébként is nívós dialógusokból kiemelkedő, tökéletes mondatok feledtetik, s bár a film senkit sem kecsegtet örökérvényű életmódreform-tanácsokkal (sem a nézők, sem a szereplők nem lesznek szemernyit sem okosabbak a játékidő végére), simán megéri beruházni erre a keserédes történetre, merthogy felettébb ritka az olyan komédia, amit felnőtt emberek készítettek felnőtt embereknek.

Extrák: audiókommentár, werkfilm, kimaradt jelenetek.