|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
DVDIdegen arcokSepsi László
Attack the Block – angol, 2011. Rendezte: Joe Cornish. Szereplők: John Boyega, Jodie Whittaker, Alex Esmail. Forgalmazó: SPHE. 84 perc. Alig két évvel a zsánertársaihoz képest is kérlelhetetlenül konzervatív Harry Brown elkészülte után az Idegen arcok paradigmaváltást jelez a külvárosokban portyázó hoodie-k tömegfilmes reprezentációjában. Joe Cornish komikus elemeket sem nélkülöző szocio-sci-fijében az aljas utcák fiatalkorú elkövetői rajzfilmbe illő ágyútöltelékek helyett helyi hősökké lépnek elő, akiknek territoriális gondolkodásmódja és saját félelmüket palástoló agressziója az űrbéli majomszörny-invázió lehető legjobb ellenszerének bizonyul. Míg kezdetben a későbbi hősök által kirabolt ápolónő-tanonc biztosít azonosulási pontot, az UFO-offenzíva nyomán a hangsúly fokozatosan áttolódik a fegyvert ragadó utcakölykökre, hogy a „kisebbik rossz” retorikáján túllépve a fináléra már megdicsőülten várják a helyszínre természetesen késve érkező rendfenntartókat. Cornish nem hagyja, hogy a társadalmi áthallások elnehezítsék a filmjét – a szándékosan túlszínezett vizuális világ, a nem csak verbális szinten burjánzó popkulturális utalások és az olykor rajzfilmbe illő figurák is a valószerűség ellen dolgoznak, amely így távol esik az említett Harry Brown rögbrutál fogalmazásmódjától –, de eközben nyíltan lándzsát tör az eredeti címben szereplő háztömb lakói mellett, legyenek azok pár négyzetméteren nyomorgó dolgos tagjai a társadalomnak vagy jobb híján sikátorokban portyázó tizenévesek. Az Idegen arcok könnyed hangvétele ellenére is éles kritikát fogalmaz meg a többségi társadalommal szemben: ahogy saját közegükben domináns, de a nagy egészet nézve perifériára szorult hősei a filmnyitó tűzijátéknak is csak távoli szemlélői lehetnek, úgy a globális fenyegetéssel szemben is csupán ütközőként szolgálnak – amely felfog minden beérkező csapást, absztrakt alienektől a hatalom túlkapásaiig.
Extrák: három audiokommentár, melyekben Joe Cornish író/rendezőhöz hol a színészek, hol pedig a producerek csatlakoznak; werk; három kisfilm a kulisszatitkokról; kimaradt jelenetek; előzetes.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1215 átlag: 5.59 |
|
|
|
|