|
Év
1981/január
|
FILMSZEMLE
Csala Károly: Magyar film, egy évtized fordulóján A Játékfilmszemle elé
Veress József: Mi a siker, mi a bukás? Magyar film – itthon 1980-ban
N. N.: 1979–1980 magyar filmjeinek látogató-számai
N. N.: Számok, tények, vélemények Magyar filmek külföldön 1980-ban
N. N.: A Hungarofilm levelezéséből
N. N.: Játékfilmdíjak 1980
N. N.: Külföldi lapok – magyar filmekről
Almási Miklós: Hozott anyagból Boldog születésnapot, Marilyn!
Berkes Erzsébet: Finnugor holtomiglan
Zsugán István: Egy karakter története Beszélgetés Szabó Istvánnal
Czigány György: Filmről, zenéről Beszélgetés Gaál István filmrendezővel és Szőllősy András zeneszerzővel
Matos Lajos: Horror vacui A nyolcadik utas: a Halál
N. N.: „Filmalkotói Társulást hozunk létre”
Rubanova Irina: Néva-parti vallomások A leningrádi filmiskoláról
LÁTTUK MÉG
Schéry András: Forgalmi dugó
Csala Károly: Reggeli vizit után
Kemény György: Kérek egy elefántot
Hegedűs Tibor: Fekete-fehér – színesben
Harmat György: Csapda az erdőben
Zilahi Judit: Lövések holdfényben
Dániel Ferenc: Szakadék szélén
Palugyai István: Vér a síneken
Schéry András: Start két keréken
A. Kovács Miklós: A cárlány és a hét dalia
Ambrus Katalin: Ketten a lakókocsiban
Báron György: Az első áldozás
TELEVÍZÓ
Hegyi Gyula: Túl a televízió gyermekkorán Beszélgetés Liszkay Tamással, a televízió drámai főosztályának vezetőjével
Bor Ambrus: Keresi, keresi, nem leli... Van neki? Sítúdió ’80
Mészáros Tamás: „Félreéltem én...” Jegor Bulicsov
Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 3.
Gyárfás Endre: Oktatás vagy/és revü? Egy forgatókönyvíró jegyzetei
TÉVÉMOZI
Karcsai Kulcsár István: Hívj a messzeségbe!
Karcsai Kulcsár István: Babaház
Karcsai Kulcsár István: Mamma Róma
KÖNYV
Szőnyi Klára: Szó és kép Nemeskürty István filmtörténete németül
Pánczél György: Egyveleg
KRÓNIKA
A szerkesztőség : Az év játéka
|
|
|
|
|
|
|
MoziIsmeretlen földBaski Sándor
Tambien la lluvia – spanyol-perui, 2010. Rendezte: Icíar Bollaín. Írta: Paul Laverty. Kép: Alex Catalan. Zene: Alberto Iglesias. Szereplők: Gael García Bernal (Sebastian), Luis Tosar (Costa), Karra Elejalde (Antón), Cassandra Ciangherotti (Maria). Gyártó: Morena Films / Vaca Films / Mandarin Cinema. Forgalmazó: Cirko Film - Másképp Alapítvány. Feliratos. 103 perc. Az ezredfordulón lezajlott bolíviai vízprivatizáció a „neoliberalizmus” kártékonyságának szimbólumaként vonult be a köztudatba, köszönhetõen többek közt Florian Opitz dokumentumfilmjének (A nagy kiárusítás). A téma már játékfilmben is felbukkant – James Bond ellenfeleinek a Quantum csendjében éppen a bolíviai vízkészletre fájt a foguk –, de a cselekmény középpontjába most került elõször. Hogy az ötlet Paul Laverty-nek jutott eszébe, a legkevésbé sem meglepõ: Ken Loach állandó forgatókönyvíróját szinte kizárólag az olyan történetek izgatják, ahol a kisember forradalmi hevülettel feszül neki az elnyomó politikai hatalomnak vagy gazdasági szervezetnek.
A végeredmény ennek megfelelõen ritkán nélkülözi a didaxist, és ez alól a spanyol gyártásban készült Ismeretlen föld sem kivétel, de Laverty ezúttal beleírt egy izgalmas metacsavart is a történetbe. Filmjének elsõdleges fõszereplõi nem Cochabamba városának lakói, akik utcai csatározásokig fajuló tüntetéseken tiltakoznak a kaliforniai székhelyû privatizátor cég ténykedése ellen, hanem azok a spanyol filmesek, akik itt forgatnak a térségben, kihasználva a nevetségesen olcsó helyi munkaerõt. A téma az Újvilág meghódítása, fõszerepben Kolombusszal, aki ebben a verzióban nem dicsõséges konkvisztádor, hanem vérengzõ imperialista. A nyilvánvaló áthallások ellenére a filmbéli rendezõnek (Gael García Bernal) nem tûnik fel az 500 évvel korábbi és a jelenlegi kolonizáció közti párhuzam, különben megértené, hogy az egyik helybéli, amatõr színésze miért áll a tüntetések élére. Producere, aki még nála is érzéketlenebbnek mutatkozik, a fináléban mégis elkötelezi magát az indiánok mellett, de ez a lélektani fordulat ugyanúgy megalapozatlan, mint a legutóbbi, Laverty által írt Loach-film (Halál sugárút) hasonló megoldása. Dráma helyett az Ismeretlen föld így inkább szatíraként mûködik: azoknak a filmeseknek tart tükröt, akik a szociális érzékenységet is csak fikcióként tudják elképzelni.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 968 átlag: 5.36 |
|
|
|
|