KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halloween

Géczi Zoltán

Halloween – amerikai, 2007. Rendezte: Rob Zombie. Írta: John Carpenter forgatókönyvéből Rob Zombie. Kép: Phil Parmet. Zene: Tyler Bates. Szereplők: Malcolm McDowell (Dr. Loomis), Scout Taylor-Compton (Laurie), Brad Dourif (Brackett), Taylor Mane (Michael Myers). Gyártó: Dimension Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 109 perc.

 

A John Carpenter 1978-as alapművére felhúzott széria friss tételét újrakezdésnek szánhatta az MGM stúdió, holott Sherlock Holmes-i logikával sem lelni olyan érvet, amely legalább részlegesen indokolná a Halloween-sorozat kilencedik installációjának létjogosultságát. A producerek Rob Zombie-t kérték fel az agonizáló legenda revitalizálására, a zenészből lett filmes pedig a mostanában oly divatos (James Bond, Batman) eredettörténet dramaturgiáját választotta. A loboncos metálrémember forgatókönyvében a böllérkéssel mészároló figura korántsem burkolózik balladai homályba, a karaktert és annak motivációit vulgárpszichológiai egyenletekkel rajzolta meg a mérsékelten tehetséges direktor, hiába remélvén, hogy a misztikus elemek következetes kiirtásával fajsúlyos, realista horrort kap eredményként.

Rob Zombie saját világában formálta újjá Mike Myers kultikus figuráját; miként korábbi munkái, a Devil’s Rejects vagy a House of 1000 Corpses esetében, a szereplők ez alkalommal is Amerika délvidékének fehér söpredékéből kerültek gondos kiválogatásra. Mike faterja hamisítatlan tex-mex csőcselék, sörvedelő, tévéfotelbe fingó surmó; anyja balsors által tépett sztriptíztáncosnő, nővére érzéketlen tapló, diáktársai agresszív idióták, a halmozottan hátrányos helyzetű kiskamasz csakis egy családterápiának szánt vérengzés által talál kiutat a hétköznapok poklából. A pszichodrámás gyakorlatként végrehajtott vágóhíd-művelet után Mike elmegyógyintézetbe kerül, s miután a kalóriákban gazdag szövetségi koszttól drabális barommá cseperedik, lelécel a zárt osztályról. A nyomokban szórakoztató, helyenként üdítően ironikus film innentől neoklasszikus slasherré devalválódik: a maszkban flangáló Mike Myers a frászt hozza a tisztességes adófizető polgárokra, szakavatott módon vérezteti ki az elébe kerülő tinédzsereket, rendőröket, egyéb áldozatokat. Amíg az első ötven perc tartogat mérsékelt izgalmakat (merthogy a kerekfejű, durcás kiskölök fokozatos megkattanása, brutális méretű, fenyegető hústömeggé érésének bemutatása még tisztességes rendezői munka volna), a film második fele már totálisan érdektelen mészárlás, annyira, de annyira unalmas, hogy a néző kínjában még az évfordulós H20 gyatra erényeit is értékelni kezdi.

A Rob Zombie által rendezett Halloween pontosan a kilencedik Mike Myers mozi; se több, se kevesebb, mint a zseniális eredeti menetrend szerint piacra dobott, a kor divatja szerint sminkelt mutációja.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9180