KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A testőr

Hungler Tímea

The Sentinel – amerikai, 2006. Rendezte: Clark Johnson. Írta: Gerald Petievich regényéből George Nolfi. Kép: Gabriel Beristain. Zene: Christophe Beck. Szereplők: Michael Douglas (Garrison), Kiefer Sutherland (David), Eva Langoria (Jill), Martin Donovan (William), Kim Basinger (Sarah Ballantine). Gyártó: 20th Century Fox/Regency Enterprises. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 108 perc.

 

Mi történik, ha a 24 című tévésorozatot keresztezzük egy másik nagy sikerű szériával, Az elnök embereivel? Az emígyen létrejött hibridben mind tematikailag, mind pedig formai szempontból felbukkan minden, ami kettőjük sajátja: az elnök, az emberei, a folyamatosan terror-elhárító, bár most nem Jack Bauer névre hallgató Kiefer Sutherland, a Fehér Ház zegzugos folyosóin rohanvást politizáló honatyák/-anyák, no meg a fenyegető veszély, melynek elmúlta mindig csak egy újabb veszély kezdete.

Hogy a két emlegetett mellett számos másik tévésorozattal is érzünk áthallásokat, nem véletlen – a rendező, Clark Johnson imponáló referenciamunkákkal bír (többek között a Harmadik műszak, a Drót, a Nikita, sőt Az elnök emberei egy-egy részét is jegyzi). Szuperügynökös politikai-akció-thriller vonalon tehát meglehetősen jól képzett, akárcsak mi, harcedzett nézők. Ebből kifolyólag nem is értjük, hogy miért felejtik el üldözői menekülő hősünk e-mailjeit ellenőrizni, ha a mobilját lehallgatják? Miért üvöltik az akciózó biztonságiak olyan hangerővel a titkos jelszót, hogy minden kósza terrorista meghallja? Hogyan lehet az, hogy a Fehér Ház ügyeiben jobban értesült egy ágrólszakadt besúgó, mint a terrorelhárítás emberei? Nem utolsósorban pedig: mégis, mely okból akarják – a most éppen valamelyik volt szovjet utódállamból származó terroristák – megölni az amerikai elnököt?

Megannyi levegőben maradt kérdés.

Fennakadni rajtuk azonban nincs időnk, a mozi a 24-hez méltó tempóban pereg: Ronald Reagan egykori testőre (Michael Douglas) több mint testőr, az elnöknével (Kim Basinger) kavar; valaki kompromittáló fotókkal zsarolja őket; a testőrség egyik tagját meggyilkolják, a csapatban tégla van; hamarosan Kiefer Sutherland is feltűnik oldalán egy született feleséggel (Eva Longoria); Basinger óvodát látogat és beszédet mond; a gyanú árnyéka Douglasre vetül, aki menekülőre fogja; a G8-ak összeülnek Torontóban, és egy helikopter is felrobban (az elnök nincs rajta, csak az emberei). Zajlik hát az élet Clark Johnson akciómozijában, ha nem is legeredetibb módon, ám annál látványosabban: A testőr című akciófilm a 24 szerelmeseinek mindenképpen kötelező darab. Tanulsága, zanzája nagyjából ugyanaz, mint a széria ihlette viccnek: „Nostradamus egyszer azt jósolta: eljő egy férfi, Jacques névre hallgat, és ötször menti meg a világot. Mire leírta, Jack Bauer rárúgta az ajtót, szétlőtte a térdkalácsát, miközben ezt üvöltötte: Kinek dolgozol?”

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/09 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8733