KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Huligánok

Vincze Teréz

Hooligans – brit, 2006. Rendezte: Lexi Alexander. Írta: Lexi Alexander és Dougie Brimson. Kép: Alexander Buono. Zene: Christopher Franke. Szereplők: Elijah Wood (Matt), Leo Gregory (Bovver), Claire Forlani (Shannon), Charlie Hunnam (Dunham). Gyártó: Baker Street / Odd Lot Entertainment. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 109 perc.

 

Így, labdarúgó-világbajnokság idején mi sem aktuálisabb téma, mint a futballhuliganizmus. A közelmúltban láthattuk ennek alternatívabb kinézetű, fésületlenebb változatát, melyben a Chelsea drukkerek kemény magjának egyik tagjával azonosulva tehettük fel a jogos kérdést: miért van szükség véres bunyókhoz arra, hogy ezek a fickók egyáltalán érezzék még, hogy élnek (A futball-faktor).

A Huligánok című film ugyanakkor némileg jólfésültebben, hagyományosabb drámai szerkezetben meséli el a West Ham United futballcsapatának „cégéhez” (a meccsnézés helyett az ellenfél szurkolóinak bandáival vívott utcai harcok iránt lelkesedők csapata) tartozó „szurkolók” szigorú bajtársiassággal, heroikus küzdelmekkel, múltbéli súlyos titkokkal és galád árulással tarkított akciódús hétköznapjait.

A film különös érdekessége és erénye is egyben, hogy egy kívülről, nagyon más világból érkező figurán, az Elijah Wood alakította Matten és az ő átalakulásán keresztül érzékelteti a futballhuliganizmus jelenségének azokat a sajátosságait, melyek részben magyarázzák a furcsa tényt, hogy e bandák tagjai legtöbbször egyáltalán nem surmó, társadalmon kívüli figurák, hanem decens polgári foglakozást űző, több gyermekes családapák.

Matt – miután egy szerencsétlen félreértés nyomán kirúgják a Harvard újságíró szakáról – nővérét meglátogatni érkezik Londonba. Itt sógora öccsének szárnyai alatt sodródik bele a céges ügyekbe, és az eminens, rendszeresen naplót író szelíd fiúból lassan a B-közép véres öklű hőse válik. Az ő átalakulása, ahogyan a személyes kapcsolatok és a bandaszellem sajátos keveredése alkalmanként erkölcsi kötelességgé teszi az erőszakot, a nézőt is arra ösztönzi, hogy a jelenség dinamikáját gondolja végig – aminek tehát nem feltétlenül a kemény gyerekkor, a szegénység vagy a társadalmi kitaszítottság a mozgatóereje.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8639