KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bonbon, a kutya

Vajda Judit

Ne tévesszen meg senkit a bájos cím: a Bonbon, a kutya nem kiskutyás ifjúsági film a Bogáncs vagy a Lassie hazatér nyomdokain. A címszereplő ugyanis argentin dog, egy igazi harci eb. Kis unokahúgunk érdeklődése helyett tehát egy egészen más célcsoportnak készült a film – ám ez nem a kutyatenyésztőké vagy a kutyaviadalok közönségéé, hanem az egyszerű, kisrealista filmek kedvelőié.

Carlos Sorin műve sokáig nem csak a címével téveszt meg: a főhős, Juan Villegas (akit nem mellesleg Juan Villegas játszik) állástalan szerelő, kézzel faragott kések árusításával próbálja fenntartani magát – inkább kevesebb, mint több sikerrel. Elkeseredésében még egy állásközvetítőt is felkeres; a film azonban ezután nem a társadalmi drámák vonalát követi, hanem egészen más útra tér. Hősünk egy kisszerű, de kedves kalandját meséli el, melyet a fent említett ebnek köszönhet. A férfi egy tenyésztő özvegyétől kapja ajándékba a törzskönyvezett, fajtatiszta állatot. Amikor a sors összehozza egy kutyaszakértővel, úgy tűnik, az álmok és lehetőségek kapuja tárul fel előtte, és nagy elánnal veti bele magát a kutyakiállítások világába.

A kamera imbolygó mozgása azonban éppen annyira bizonytalan, mint hősünk, aki itt áll 52 évesen, munka nélkül, egy ronda nagy kutyával, és nem tudja még, mi lesz vele. Ezt egyébként a néző sem fogja megtudni: apró álmok és még apróbb győzelmek – mindössze ennyit látunk, és ez bőven elég.

A Bonbon, a kutya újabb darab azon remek dokumentarista játékfilmek (A pityergő teve története, Zuhanás a csöndbe) sorában, melyek az utóbbi időben érkeztek hozzánk. Újabb kisrealista munka, ahol ezúttal az argentin valóság egy darabjával szembesülhetünk – és végül még egy soványka kis happy endet is kapunk.

 

Bonbon, a kutya

El perro – argentin-spanyol, 2004. Rendezte: Carlos Sorin. Írta: Santiago Calori, Salvador Roselli, Carlos Sorin. Kép: Hugo Colace. Zene: Nicolas Sorin. Szereplők: Juan Villegas (Juan „Coco” Villegas), Walter Donado (Walter), Rosa Valsecchi (Susana), Mariela Diaz (Coco lánya), Claudina Fazzini (Claudina), Micol Estévez (Graciela). Gyártó: Romikin – Guacamole. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 97 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8209