KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bizalmas jelentés

Benke Attila

Mr. Arkadin – francia-spanyol-svájci, 1955. Írta és rendezte: Orson Welles. Szereplők: Orson Welles, Robert Arden, Paola Mori. Forgalmazó: Independent. 98 perc.

 

Orson Welles egyike volt azoknak a rendezőegyéniségeknek, akiknek alaposan meggyűlt a bajuk Hollywooddal. Welles naiv gyermeki lelkesedéssel vágott neki az RKO-val kötött szerződés keretében az Aranypolgárnak, ám Az Ambersonok tündöklése és bukását a stúdió a rendező távollétében megcsonkította. A szerződés lejárta után az alkotó független stúdióknál (Macbeth), majd Európában (Othello, A per, Falstaff) próbálkozott, így készült el spanyol, francia és svájci koprodukcióban a Bizalmas jelentés is.

A filmből öt változat is moziforgalmazásba került, és később megjelentek új, bővített verziók, amelyek Welles eredeti elképzelései szerint kísérelték meg rekonstruálni a történetet. A rekonstruálás pedig magában a filmben is központi motívum, mivel a Guy nevű csempész Gregory Arkadin lányán, Rainán keresztül kerül kapcsolatba az egykori alvilági figurával, aki amnéziájára hivatkozva bérli fel a fiatalembert, hogy vájkáljon sötét múltjában.

A DVD-re a film legismertebb, 98 perces európai változata került fel, amelyet Orson Welles eredeti, bonyolult flashbackszerkezete helyett egyszerűbb, lineárisabb cselekményvezetés jellemez. Magát a történetet akár az Aranypolgár „alvilági változatának” is tekinthetjük, annyi különbséggel, hogy itt a nagyformátumú hős maga indítja el a nyomozást, amely feltárja a férfi múltját, idilli, fiatal bűnöző éveit. Továbbá a Bizalmas jelentés a filmművészeti modernizmust megelőlegező alkotásnak is tekinthető. Egyfelől felveti azt a hatvanas-hetvenes évek filmjeiben előkerülő filozófiai kérdést, hogy megismerhető-e a „valóság”. Másfelől Guy (aki idővel egyre inkább hasonlítani kezd ravasz és kegyetlen munkaadójára), de még inkább Arkadin, öndestruktív hősök, akiknek fokozatosan csúszik ki az irányítás a kezük közül. A Bizalmas jelentés tehát izgalmas történettel és képi világgal rendelkezik (kivált az Arkadint szinte zeuszi figuraként bemutató, döntött kameranézetek izgalmasak), viszont probléma, hogy a mindig – így most is – kiváló Welles mellett a másik két főszerepet alakító Robert Arden és Paola Mori haloványak. Hiányzik a filmből egy Joseph Cotten vagy Agnes Moorehead kaliberű színészikon.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14168