KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Betörés

Géczi Zoltán

Breaking In – amerikai, 2018. Rendezte: James McTeigue. Szereplők: Gabrielle Union, Billy Burke, Richard Cabral. Forgalmazó: Bontonfilm. 100 perc.

 

A Wachowski-testvérek pártfogoltja sosem tudta felverekedni magát Hollywood élvonalába; bár a Mátrix rendezői nem csekély támogatást nyújtottak számára, James McTeigue megmaradt bármely feladatra bevethető, megbízható iparosnak, örök second unit direktornak, akire zsánertől függetlenül lehet B-kategóriás produkciókat bízni. Legújabb filmje a home invasion műfaj ezeregyedik interpretációja, szigorúan a zsáner közhelyei mentén haladva, ám – minő nóvum! – fekete célközönségre optimalizálva. A Betörés minden ízében stúdióproduktum, a kortárs hollywoodi filmipar tanulmányértékű terméke: olcsó kivitelezhetősége mellett jó megtérülési rátával kecsegtető darab, amely ugyan nem vált igazi sleeper hitté, de hatmilliós költségvetéséhez képest roppant impozáns, 46 milliós észak-amerikai bevételt ért el.

Adott egy értelmetlenül nagy high-tech ház, néhány nem túlzottan éles elméjű betörő, egy sokmilliós szajré, egy szeretteit rendíthetetlen anyatigrisként védelmező főhősnő, néhány statiszta (mennél kevesebb, annál jobb a költségvetésnek), és egy említésre sem érdemes forgatókönyv. Ezen alapanyagokból élményszerű mozit forgatni rendezőzsenit kíván, s miután James McTeigue aligha nevezhető annak, csupán egy fast food-kategóriás thrillerre futotta, amelyből kimaradtak a valódi karakterek, a lélektani dinamika, a suspense, a szellemes dramaturgiai megoldások, de még az erőszak ábrázolása is bátortalanul családbaráttá szelídült. A végeredmény a kortárs exploitation-filmekhez hasonlóan hervasztó módon nélkülözi az eredetiséget, a nyersességet, a merészséget, a szívet és a lelket, mindazon elemek összességét, amely az 1960-as években, amikor a szerzői szemléletet semmiféle produceri beavatkozás nem hajtotta uralma alá, máig hivatkozott klasszikusokkal gazdagította az amerikai film mítoszát. Mindemellett méltánytalanság volna elhallgatni, hogy a női főszereplők (Gabrielle Union, Ajiona Alexus) nyilvánvalóan képesek lettek volna meghaladni a kijelölt szakmai szintet, ha a színésznők kvalitásaihoz igazodik a film, a nézőknek mégis inkább azt ajánlanám, hogy ha ilyesféle mozira vágynak, porolják le David Fincher szörnyen alulértékelt Pánikszobáját, mint a zsáner egyik méltatlanul elfeledett remekét.

Extrák: Audiokommentár a rendezővel és a forgatókönyvíróval, alternatív nyitójelenet, kimaradt jelenetek, négy werkfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13874