KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/december
PRO ÉS KONTRA
• Almási Miklós: Mesék az értékválságról Psyché
• Szigethy Gábor: Bódy Gábor Psychéje Psyché
• Császár István: Jegyzet a kritikáról A Psyché ürügyén
ESZMECSERE
• Nemes György: Egy néző dohogása
• Báron György: Védői talárban

• Spiró György: Legyünk őszinték! Pofonok völgye avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni...
• Faragó Vilmos: Vissza a nagymamához Töredék az életről
• Pörös Géza: Kibírják-e az emberi kapcsolatok a rájuk nehezedő terheket? Beszélgetés Lugossy Lászlóval
• Zalán Vince: Radikális „mérsékeltség” Beszélgetés a nicaraguai filmről
• Simor András: Sémák és ellensémák Túlélők
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Mikrofonpróba Gdańsk
• Létay Vera: „Gazdálkodás, Horatio, gazdálkodás” San Sebastian
• Zalán Vince: Mintha Mannheim

• Fáber András: Őrültek-e az őrült nők? Hasonneműek szerelme a filmvásznon
• Kelecsényi László: Bűntudatunk természete A Latinovits-szindróma
LÁTTUK MÉG
• Iván Gábor: A pap, a kurtizán és a magányos hős
• Veress József: A kis postáslány
• Báron György: A naplopó
• Dávid Tibor: A világ rendje és biztonsága
• Loránd Gábor: Az Acélváros titka
• Schéry András: Idegenben
• Schéry András: Hölgyem, Isten áldja!
• Dávid Tibor: Árnyékbokszoló
• Palugyai István: Ékszerrablás fényes nappal
• Józsa György Gábor: Keresztül a Nagy Vízválasztón
TELEVÍZÓ
• Veress József: „Mert be vagyunk zárva...” Kulcskeresők
• Ökrös László: Ami után nem marad nyom Enyhítő körülmény
• Hollós Máté: Bűn és bűnhődés Petrovics Emil operája tévéfilmen
• Morvay Judit: Domaházi hegyek között... A néprajzkutató szemével
• Nógrádi Gábor: Videózunk, videózgatunk 2.
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Stan és Pan; Jutalomutazás; Papírhold
KÖNYV
• Megyeri Lili: Két svájci filmtükör
• Gellért Gyöngyi: Ötszáz oldal a belga filmről
POSTA
• Tamás Krisztina: Forgatókönyv vagy filmszalag? Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: A másodhegedűs Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Marshall – Állj ki az igazságért!

Kovács Patrik

Marshall – amerikai, 2017. Rendezte: Reginald Hudlin. Szereplők: Chadwick Boseman, Josh Gad, Kate Hudson. Forgalmazó: Bontonfilm. 118 perc.

Thurgood Marshall volt az első afroamerikai jogász, akit a Legfelsőbb Bíróság tagjává választottak az Egyesült Államokban. Jurátussága első éveibe repít vissza a Marshall – Állj ki az igazságért! című bírósági dráma. 1941-ben az ifjú Thurgood (Chadwick Boseman) darázsfészekbe nyúl: egy polgárjogi szervezet ügyvédjeként Connecticutba utazik és elvállalja annak a fekete szolgálónak, Joseph Spellnek (Sterling K. Brown) a képviseletét, aki a vádak szerint bestiálisan megerőszakolta jómódú gazdája feleségét, Eleanort (Kate Hudson), majd gyilkossági kísérlettel tetézte vétkét. Marshallt végül hivatalosan eltiltják az ügytől, helyét pedig egy tapasztalatlan kollégája, Sam Friedman (Josh Gad) veszi át, akit hősünk titokban instruál a „súgólyuk” mögül. Kettejük dacszövetségét ádáz próbák elé állítja a pert övező médiaszenzáció és a fajgyűlölő helybéliek mérgező indulatai. A Marshall alappillére egyébiránt épp szikár társadalomkritikája: sebészkés-pontossággal mutatja be a korabeli Amerikában felgyülemlett pusztító előítéletességet.

Az eljárás során a bíró cinkosan összekacsint az ügyésszel: az esküdtek önkényes kiválasztásától a védelem bizonyításának tudatos gáncsolásáig terjed együttműködésük, s mindez joggal kelt megütközést a nézőben, ugyanakkor a korszellem egyoldalú ábrázolása bizonyos idő után fonák helyzetet teremt. A karakterek ugyanis szélsőségesen polarizáltak, ráadásul túl látványosan szolgálják a progresszív üzenetet: a legszebb virtusokat megtestesítő két főhős egy-egy kisebbségből (fekete és zsidó) vétetett, míg a másik oldalon kizárólag rút lelkű és becstelen fehér férfiak sorakoznak fel, ideértve a végül valódi áldozattá nemesedő Eleanor agresszív férjét is. Néhány ideológiai indíttatású túlkapással is találkozhatunk: az egyik jelenetben például Marshall párhuzamba állítja a náci fajelméletet az Amerikában honoló rasszizmussal. Kissé merész képzettársítás. Ráadásul a mellékhősök garmadája oly mértékben túlidealizálja a címszereplőt, hogy az szinte már a hasonló tematikájú A komornyik elsöprő giccshurrikánjára emlékeztet.

Műfajilag azonban csaknem kifogástalanul működik a Marshall: a hangütés ugyan bátortalan, s a forgatókönyvíró kissé komótosan vázolja Thurgood előéletét és az eset körülményeit, ám a tárgyalótermi szekvenciák felépítése perfekt, a furfangos érvelések és a szilaj szócsaták közepette pedig úgy érezhetjük, valódi modern gladiátorjáték zajlik a pulpitus előtti arénában. A markáns képi világ (korhű díszletezés, kontrasztosan fényképezett éjszakai jelenetek) már-már a film noir előtti tisztelgésként is tételezhető, a szupersztár-várományos Chadwick Boseman pedig bámulatos alakítással demonstrálja, hogy sokkal többre is képes, mint csillogó maskarában domborítani egy gigantikus, de lélektelen álomgyári franchise aktuális epizódja kedvéért.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/05 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13663